Színházak
Nemzeti Színház
- 2023/2024
- 2022/2023
- 2021/2022
- 2020/2021
- 2019/2020
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2008/2009
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2002/2003
- 2001/2002
- 1991/1992
- 1988/1989
- 1985/1986
- 1984/1985
Bertolt Brecht - Paul DessauKurázsi mama és gyermekei
- Kurázsi mamaSzűcs Nelli
- A papSchnell Ádám
- A szakácsVarga József
- HalálBordás Roland
- MesélőBordás Roland
- Eilif NojockiHerczegh Péter
- SchweizerkasKovács S. József
- Yvette PottierPolyák Anita e.h.
- Kattrin HauptKiss Anna Gizella e.h.
- EzredesTóth László
- ŐrmesterTóth László
- ParasztTóth László
- FőparancsnokMészáros Martin
- A toborzóMészáros Martin
- Második ezredesMészáros Martin
- Parasztasszony fiaMadácsi István
- LőportárosMadácsi István
- A bekötött szeműMadácsi István
- A parasztasszonySzilágyi Ágota
- Másik parasztasszonyNagy Mari
- SzereplőBognár Bence JánosIonescu RaulJakab TamásJuhász PéterKerék Benjámin DominikSéra DánielWettstein Márk
Az előadás végén elhangzó siratódal előadója Theodórosz Terzopulos
Szereplő: Katonák, a Szent István Egyetem Rippl Rónai Művészeti Karának színész hallgatói
- rendezőTheodórosz Terzopulosz
- látványTheodórosz Terzopulosz
- dramaturgKozma AndrásSzabó Réka
- dalszöveg fordítóNemes Nagy Ágnes
- zeneszerzőPanayiotis Velianitis
- hangtervezőPanayiotis Velianitis
- zenei vezetőVitus Eszter
- súgóKónya Gabriella
- ügyelőGéczy IstvánLencsés István
- rendezőasszisztensVida Gábor
„A Nemzeti Színházban, a Kurázsi mamával a modern emberhez szólok modern esztétikával, de érthető módon. Ma ismét háborúk sorozatát éljük, amelyek kitörésük első huszonnégy órájában megdöbbentenek minket, megráznak, aztán elfelejtjük, már nem érdekelnek bennünket. Azért készül ez az előadás, hogy általa az emlékezést segítsük, és éltessük egy olyan rendszerben, amelynek gépezete teljes mértékben a felejtésre építi az emberi gondolkodást. A hibrid háború a felejtéssel karöltve jár, ezért fontos, hogy mindannyian tudatunkra ébredjünk, és lássuk, mi történik körülöttünk, meddig fajul az ember, mire képes az emberi természet” – mondja a Kurázsi mama és gyermeki előadásról a világhírű görög rendező, Theodórosz Terzopulosz.
Theodórosz a színházi pályáját Brecht legendás színházában, a Berliner Ensemble-ben kezdte. „Ebben az előadásban az emberiség mindenkori háborúit, a mindennap tapasztalható erőszakot és pusztítást idézzük meg. Brecht epikus szövegének aktuális értelmezésén keresztül a mai valóságról is beszélünk, és átlépünk a disztópia metafizikai dimenziójába.” — vallja az előadásról a rendező.
Bertolt Brecht a 20. század legkiemelkedőbb, legsokoldalúbb német színházi alkotója, aki közvetlenül a II. világháború kitörése előtt, emigrációban írta meg később ikonikussá vált színművét, a Kurázsi mama és gyermekei című megrendítő erejű drámáját. Az ősbemutatót már a véres háború idején, 1941-ben tartották a zürich-i Schauspielhausban. A tragikus példázatnak is tekinthető darab főszereplőjének, a vakmerő („kurázsi”) markotányosnőnek sorsán keresztül a szerző a háború káoszában túlélni próbáló kisember drámáját helyezi középpontba.
Legalább ennyire fontos Brecht baljós előérzete, amely az egyetemes emberi lét önpusztító, végzetes hajlamára mutat rá. Erre az apokaliptikus jóslatra hívja föl Theodórosz Terzopulosz is mindannyiunk figyelmét: a napjainkban is döbbenetesen aktuális brechti történet egyes részleteit nagyító alá helyezve elemzi, reflektálva arra a háborús mechanizmusra, amelybe az emberiség újra és újra belesodródik. A történelem során állandóan ismétlődő háborúk összefonódnak az anyagi-politikai függőség problematikájával, a pénzzel, amely átveszi az uralmat szerelem, élet és halál fölött. Az utókor pedig majd egyre inkább beleéli magát abba a metafizikai rettegésbe, amelyet már a mai civilizáció is a saját bőrén érez.
Az előadásban felhasznált 56'-os portrékért köszönet a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltárnak.