Színházak
Nemzeti Színház
- 2024/2025
- 2023/2024
- 2022/2023
- 2021/2022
- 2020/2021
- 2019/2020
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2008/2009
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2002/2003
- 2001/2002
- 1991/1992
- 1988/1989
- 1985/1986
- 1984/1985
Kacsóh Pongrác - Bakonyi Károly - Heltai JenőJános vitéz II.
Daljáték három felvonásban
Közreműködik az MR Szimfonikusok és az MR Énekkar
Heltai Jenő részbeni örököseinek az engedélyét a Hofra Kft. közvetítette.
Heltai Jenő részbeni örököseinek az engedélyét a Hofra Kft. közvetítette.
- Kukorica JánosMátyássy Bence
- IluskaTompos Kátya
- MostohaCsoma Judit
- StrázsamesterSzabó Kimmel Tamás
- Francia királySpindler Béla
- Francia királylányRadnay Csilla m.v.
- BagóHevér Gábor
- A falu csőszeÚjvári Zoltán
- Bartolóudvari tudósÚjvári Zoltán
- PalástBernáth BernadettFarkas Zsuzsa
- KutyaEller Gusztáv
Huszárok, leányok, udvaroncok, udvarhölgyek:
Balogh Orsolya, Bernáth Bernadett, Dénes Zsolt, Eller Gusztáv, Farkas Zsuzsa, Fosztó András, Gáspár Kata, Halápi Zsanett, Hollai Anna, Horváth Nóra, Kecskeméti Attila, Mészáros Zizi, Mezei Lajos, Nagy András, Révész Bálint, Siklós Edina, Szabó Zoltán, Szilas Miklós
Súgó: Kónya Gabriella
Ügyelő: Géczy István, Lencsés István
Balogh Orsolya, Bernáth Bernadett, Dénes Zsolt, Eller Gusztáv, Farkas Zsuzsa, Fosztó András, Gáspár Kata, Halápi Zsanett, Hollai Anna, Horváth Nóra, Kecskeméti Attila, Mészáros Zizi, Mezei Lajos, Nagy András, Révész Bálint, Siklós Edina, Szabó Zoltán, Szilas Miklós
Súgó: Kónya Gabriella
Ügyelő: Géczy István, Lencsés István
- rendezőAlföldi Róbert
- díszlettervezőDaróczi Sándor
- jelmeztervezőGyarmathy Ágnes
- dramaturgVörös RóbertKeszthelyi Kinga
- versHeltai Jenő
- koreográfusGergye Krisztián
- karmesterSilló IstvánReményi József
- zenei munkatársKomlósi Zsuzsa
- a rendező munkatársaHerpai RitaKolics Ágota
Kukorica Jancsi és Iluska szerelmének történetét meséli el szívet gyönyörködtető dalokban Kacsoh Pongrácz-Heltai Jenő-Bakonyi Károly János vitéze. És felcsendülnek a közismert dallamok:
„Van egy szegény kis árva lány… Kék tó, tiszta tó… Egy rózsaszál szebben beszél…”
Alföldi Róbert két szereposztásban állítja színpadra a Nemzeti Színházban a – Magyarországon legtöbbet játszott – daljátékot.
„Ki is az a Kacsoh Pongrácz? - kérdezte Beöthy László, a Király Színház igazgatója Bakonyit, a librettistáját.
- Számtan- és fizikatanár a Tavaszmező utcai gimnáziumban.
- Írt már valamit?
- Hogyne - felelte Bakonyi. - Tudományos könyvet az elektromos rezgésekről, a konszonanciákról és a disszonanciákról.
- Ne viccelj! - Beöthy kulcsait csörgette. - Ég a házam, és te tréfálsz. Mit tud az az ember?
- Mindent. Délután felhozom hozzád és elzongorázza a daljátékot.
Amikor Beöthy a muzsikát hallotta, elfehéredett.
- Jól van! Ez lesz az első darabunk. Az első és talán az utolsó. Mert ezzel a darabbal - mi is a címe? János vitéz? nem is rossz - állunk vagy bukunk.”
A Petőfi-mű ihletettségében készült daljáték már az ősbemutatón óriási sikert aratott, és egymás után százhatvanötször játszották el. Erre a magyar színházi életben korábban nem volt példa. Alig fél szezon alatt kétszázezer néző látta az előadást, a zenés játék kottájából félmillió, szövegéből egymillió példány fogyott el. Néhány hónapon belül huszonkilenc vidéki színház vette meg a darab előadási jogát. A bemutató után sokféle árucikk jelent meg „János vitéz” néven: vászontípus, kalap, szivarka és fénymáz (de azóta lett belőle mézeskalács, képeskönyv, diafilm, rajzfilm és t-shirt is).
A János vitéz az első magyaros témájú zenés színpadi játék, amelynek 1904-es bemutatása a magyar öntudat ápolására való igényt elégítette ki, amit a pesti polgár akkorra már a színháztól is elvárt. Dalárdák, óvodák, iskolák, színkörök azóta játsszák; nótáit énekeljük, ha sírunk, ha vígadunk.
„Van egy szegény kis árva lány… Kék tó, tiszta tó… Egy rózsaszál szebben beszél…”
Alföldi Róbert két szereposztásban állítja színpadra a Nemzeti Színházban a – Magyarországon legtöbbet játszott – daljátékot.
„Ki is az a Kacsoh Pongrácz? - kérdezte Beöthy László, a Király Színház igazgatója Bakonyit, a librettistáját.
- Számtan- és fizikatanár a Tavaszmező utcai gimnáziumban.
- Írt már valamit?
- Hogyne - felelte Bakonyi. - Tudományos könyvet az elektromos rezgésekről, a konszonanciákról és a disszonanciákról.
- Ne viccelj! - Beöthy kulcsait csörgette. - Ég a házam, és te tréfálsz. Mit tud az az ember?
- Mindent. Délután felhozom hozzád és elzongorázza a daljátékot.
Amikor Beöthy a muzsikát hallotta, elfehéredett.
- Jól van! Ez lesz az első darabunk. Az első és talán az utolsó. Mert ezzel a darabbal - mi is a címe? János vitéz? nem is rossz - állunk vagy bukunk.”
A Petőfi-mű ihletettségében készült daljáték már az ősbemutatón óriási sikert aratott, és egymás után százhatvanötször játszották el. Erre a magyar színházi életben korábban nem volt példa. Alig fél szezon alatt kétszázezer néző látta az előadást, a zenés játék kottájából félmillió, szövegéből egymillió példány fogyott el. Néhány hónapon belül huszonkilenc vidéki színház vette meg a darab előadási jogát. A bemutató után sokféle árucikk jelent meg „János vitéz” néven: vászontípus, kalap, szivarka és fénymáz (de azóta lett belőle mézeskalács, képeskönyv, diafilm, rajzfilm és t-shirt is).
A János vitéz az első magyaros témájú zenés színpadi játék, amelynek 1904-es bemutatása a magyar öntudat ápolására való igényt elégítette ki, amit a pesti polgár akkorra már a színháztól is elvárt. Dalárdák, óvodák, iskolák, színkörök azóta játsszák; nótáit énekeljük, ha sírunk, ha vígadunk.
2009. 01. 17.
Galéria
Játszóhelyek, társszínházak, fesztiválok
Színház-választó
Válassza ki a keresett színház kategóriáját majd nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!