Egy nem távoli, de távolinak tűnő jövőben Spanyolország nagyhatalommá vált egy A.I.DEN (Éden) nevű vállalatnak köszönhetően. A vállalat a mesterséges intelligencia fejlesztésével foglalkozik, elnöke egy 21. századi gróf. Az ő házában vagyunk. A grófnak, mint mindenkinek, vannak vágyai és félelmei. Vágyakozik személyi titkárának, Figarónak menyasszonya után. És képes bármilyen követ megmozgatni, hogy megszerezze, ami kell neki. A ház lakói, a vállalat munkatársai mindannyian saját megoldatlan vágyaik körül forognak és ennek egyik központi eleme Figaro. Figaro olyan, mint azok a lámpák, amelyek körül az éjszakai pillangók és bogarak repkednek, míg meg nem égetik szárnyaik és bele nem halnak az elérhetetlen fény vágyába.

Társadalmi helyzetekről, emberi játszmákról, színházról, szerelemről, költészetről, jövőkutatásról, nosztalgiáról, a mi világunkról szól az előadás, kapcsolatot teremtve Beaumarchais korának világával. Azóta sok minden történt. Egy hirtelen változó világ részesei vagyunk most. Elképzelhetetlennek tűnő helyzetek előtt állunk. Egy olyan kor vár ránk, ahol az idő és a tér fogalmát újra kell értelmeznünk. És éppen ezért egyre fontosabbá válik mindannyiunk számára a múlt, a gyökereink, az emlékeink. De a digitális forradalom közepette is létezik egy pár, Figaro és Suzanne, akik kilépnek a játszmák és a pletykák megszokott köréből. Beaumarchais humorával és kiváló szerkesztésű drámájával, részei leszünk Figaro álmának, újraéljük vele a múlt egy szeletét, Figaróval közösen játsszuk újra ezt az őrült napot.

Már az író sorsa is legalább annyira szövevényes, mint híres drámájának története.

Beaumarchais apja órásmester volt, aki fiát is e hivatás felé terelgette. Viszont az ifjú a muzsikáláshoz is kitűnően értett és ezzel, illetve házassága révén bejutott a francia királyi udvarba, ahol XV. Lajos leányainak zenetanítója lett. Az udvarban szerzett befolyás és információk ügyes felhasználásával nemesi címet, udvari hivatalokat és jelentékeny vagyont szerzett.

Gyanús pénzügyi akciói miatt azonban börtönbe zárták. Amikor 1774-ben kiszabadult, megírta híres emlékiratait, benne a perével, és a hozzá kapcsolódó összes korrupciós üggyel. Ez óriási sikert hozott számára, mire a király megkegyelmezett neki.

Első nagy sikerű drámája A sevillai borbély, de ezt felülmúlta az 1778-ban bemutatott Figaro házassága, melynek rokokó-kori története az általunk jól ismert és kedvelt bukolikus ízeket idézi fel.