Színházak
Nemzeti Színház
- 2024/2025
- 2023/2024
- 2022/2023
- 2021/2022
- 2020/2021
- 2019/2020
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2008/2009
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2002/2003
- 2001/2002
- 1991/1992
- 1988/1989
- 1985/1986
- 1984/1985
Szarka TamásÉden földön
- IstókBerettyán Nándor e.h.
- Burkus (farkas)Olt Tamás
- Kó (kócsag)Tóth Auguszta
- Égia (sas)Trokán Anna m.v.
- VárkapitánySchnell Ádám
- KisasszonyTompos Kátya
- KisbíróVarga József
- VőfélyVarga József
- PapVati Tamás m.v.
- Tanító úrVati Tamás m.v.
- FiúNovák Milán AmbrusNagy Levente
- SzereplőFülöp TímeaGulyás AnnaHasznos DóraSamantha KettleKrausz AlízRózsahegyi OrsolyaStohl LucaSomorjai JuditFarkas DóraSzent-Ivány KingaVetési AdriennFeledi JánosGombai SzabolcsHámor JózsefKalmár AttilaKrizsán DánielSzékely SzilveszterVida GáborVislóczky SzabolcsZambrzycki Ádám
- rendezőBozsik Yvette
- koreográfusBozsik Yvette
- díszlettervezőCziegler Balázs
- jelmeztervezőBerzsenyi Krisztina
- dramaturgRideg Zsófia
- librettóSzarka Tamás
- zeneszerzőSzarka Tamás
- korrepetitorKomlósi Zsuzsa
- koreográfusasszisztensGombai Szabolcs
- fénytervezőPető József
- súgóSütő Anikó
- ügyelőDobos GáborGéczy István
- rendezőasszisztensKolics Ágota
A rádióban hallottam két éve egy riportot: Hany Istók legendájáról beszéltek, akit a Király-tó lápjában, Kapuvár környékén találtak a 18. században. Megragadott a talált fiú története – mondja az Éden földön zenéjét és szövegét író Szarka Tamás, a Ghymes zenekar alapító tagja. – A talált gyermek motívuma a világ szinte minden táján felbukkan: egyik legismertebb Romulus és Remus mítosza. A csoda ezekben, hogy az ember valójában mi mindenre képes. Istók is hosszú éveken keresztül megélt kint a lápban, ruha nélkül. Állítólag hódok nevelték, és a hódvárban meleg van télen is. A lápot egyébként, ezt az édenkertet a múlt század ötvenes éveiben lecsapolták, és ez a csodálatos flóra és fauna megszűnt, egyik pillanatról a másikra. Annyi csavart tettem a darabba, hogy mi ennek a lápnak a nyelvét értjük – Istókot és a barátait: a kócsagot, a sast és a farkast. A második felvonásbeli világot, a civilizációt, az embereket, akik majd lecsapolják ezt az édenkertet, már nem értjük, ezért a várkapitány és köre egy halandzsa nyelvet beszél.
– Az Éden földön meséje a civilizáció és a természet összecsapásáról szól. A mai gyerekeket olyan vizuális ingerek érik, hogy az ember beleszédül, és ez óriási kihívás a színház számára – magyarázza Bozsik Yvette rendező-koreográfus, aki több mesét vitt már színre (Rozsda lovag és a kísértet, Csillagokkal táncoló kojot, Péter és a farkas). Szándéka szerint a mozgással és a látvánnyal most leginkább a fantasy műfajához közelítő világ varázsolódik a színpadra.
– Az első felvonásban azt az érzetet kell keltenünk, mintha a természetet szemlélnénk. A szakralitás, az ősszimbólumok megjelenése fontos. Az állatok „esszenciáját” kell megragadnunk, nem lehet a mozdulataik puszta utánzásával megjeleníteni őket, fel kell tárni a bennük lévő költészetet. Próbáljuk az utánozhatatlant utánozni, végeredményben az egész táncművészet ezen alapszik. A második felvonásban jelenik meg a civilizáció, amit az eredeti történetben még egy vár testesített meg, az előadásunkban pedig egyfajta cyber-világként lesz jelen. Ez Istók számára, aki a természetben nőtt fel, idegen és félelmetes.
– Mi az édenből jövünk, nem a civilizációból – hangsúlyozza Szarka Tamás –, gyökereinkben a természet részei vagyunk. Amikor elkezdtem foglalkozni a témával, elkezdtem hallani, ahogy rengeteg madár énekel. Meggyőződésem, hogy itt a Nemzetiben a plüss-székek között érdekesen fog hangzani ez a „zenekar”: a madarak és a vízi állatok csodálatos éneke.
Rideg Zsófia
2015. 09. 25.