A huszadik századi háborúk története a szétszakadások története. Menyasszonyok és vőlegényeik, feleségek és férjeik, anyák és fiaik, gyermekeikkel egyedül maradó nők és hazájukért önmagukat feláldozó férfiak búcsúznak egymástól: keserűség és a hazatérés reménye vegyül ezekbe a pillanatokba. Népi alkotásaink húsbavágó őszinteséggel beszélnek ezekről, a világot rengető események mellett eltörpülő egyéni sorstragédiákról, amelyeket előadásunk Bartók Béla és Kodály Zoltán nagyszabású katonadal-gyűjtéséből inspirálódva kíván megidézni, emléket állítva ezzel nemcsak a zenetörténet e két kiemelkedő géniuszának, hanem a háborúk veszteségein felülemelkedő örök emberi kitartásnak.

A világháború elszenvedőinek, a szétszakított családoknak állít emléket a Nagyvárad Táncegyüttes új bemutatója: a Katonaének című előadást, Mihályi Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, Magyarország érdemes művésze állította színpadra. A Katonaének premierjét február 21-én, 19 órától tartják a Szigligeti Színház nagytermében.

Az előadás kiindulópontját, inspirációs forrását Bartók és Kodály első világháborús katonadal-gyűjteménye képezi, amely az Osztrák-Magyar Monarchia kultúrpolitikájának egyik utolsó, nagyszabású vállalkozása. A témaválasztással kapcsolatban, Mihályi Gábor rendező-koreográfus elmondta: „Kelemen László - aki a Katonaénekben alkotótársam zeneszerzőként - szerkesztett egy koncertet, Bartókék Bécsben címmel, amelynek zenei szövete az említett katonadal-gyűjteményen nyugodott. A budapesti Zeneakadémián bemutatott összeállítás nagy hatással volt rám. A Katonaének tehát egy koncertnek is emléket állít, természetesen szimbolikus módon, a gazdag népzenei matéria mellett részleteket idézve Bartók Béla művei közül is. (...) A Katonaének ugyanakkor nem ül diadalt sikeres csatákon, nem busong vereségeken, nem a közösségi emlékezet rituáléit emeli a színpad világába, hanem az emberre, az egyéni tragédiákra koncentrál. Döntő módon a nő, a feleség, a kedves, a szerető az „elhagyott” szempontjából teszi ezt. A műsor végső kicsengése nem tragikus, de nem is kínál feloldozást. Talán keserédes, mint az élet, ahol a napfény mellett mindig ott az árnyék is.”

A közel másfél órás néptáncelőadásban az ismert népzenei tételek mellett Bartók Béla olyan művei is felcsendülnek, mint a Román táncok, a Három csíkmegyei népdal, illetve néhány kórusmű, amelyeket a Nagyváradi Állami Filharmónia kórustagjai énekeltek fel.