1972 karácsonyán a ragyogó, körülrajongott színésznő, Domján Edit úgy érezte, nagyon egyedül maradt. Megállítva a pillanatot az öregedés útján, 40 évesen kilépett az életből.
Hajdani férje, Kaló Flórián, a kitűnő színész – író egész életén át magában hordozott, örökké parázsló első szerelmével végtelenül egyedül maradt. Megírta ezt a vallomást, melyhez Aldobolyi Nagy György komponált kifejező, emlékezetes dalokat.
A darab egy középkorú színésznő belső vívódásain keresztül mutatja be a színészi sorsot, sok iróniával, öniróniával, távolságtartó humorral… Zsuzsa, a monodráma hősnője, tragikus sorsú pályatársnője, Domján Edit életéről írt zenés színpadi mű címszerepére készül.
Még Karácsony napján is próbál, majd hazasiet, remélve, hogy válságba jutott magánélete ezen az estén végre rendeződhet. A percek és órák múlásával azonban rádöbben, hogy végérvényesen egyedül maradt. Sorsa örvénylés-szerű, összetartó párhuzamba kerül Domján Edit önpusztító végzetével, de…

Sors…színpad…szerelem… élet… egyedül?!

Blaskó Balázs