Színházak
Miskolci Nemzeti Színház
- 2024/2025
- 2023/2024
- 2022/2023
- 2021/2022
- 2019/2020
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2000/2001
Selmeczi György - Szőcs Géza - Hunyady SándorVeron
- SándorHaja ZsoltHámori Szabolcs
- VeronCovacinschi YolandaKovács Csilla
- EzredesBalla SándorLaborfalvi Soós Béla
- Ezredes feleségeEperjesi ErikaGáspárik Szilvia Klára
- Piroskaaz Ezredes lányaAntal LiviaVarga Andrea
- Késes LajiHerczenik AnnaCzvikker Lilla
- Utcai énekesHerczenik AnnaCzvikker Lilla
- JavasasszonyHerczenik AnnaCzvikker Lilla
- FotográfusHerczenik AnnaCzvikker Lilla
- RaszputyinKolozsi Balázs
- CárVisnyiczki Bence
- Vilmos császárLakai Róbert
- V. GyörgyMolnár István
- Ferenc JózsefDemeter Sándor
- AltisztKolozsi BalázsKriston Milán
- ArszlánLakai RóbertBárány ZsomborMolnár István
- VendégLakai RóbertBárány ZsomborMolnár István
- ÚrLakai RóbertBárány ZsomborMolnár IstvánDemeter SándorKolozsi Balázs
- HölgyHasas BeatrixWaldhauserné Kurucz ZsuzsannaJambrik BoglárkaVajda ÉvaPascsenko OkszanaZamatóczky Florianna
Grafikus: RADICS MÁRTON
Közreműködik a Miskolci Nemzeti Színház ÉNEKKARA és ZENEKARA
- rendezőSzabó Máté
- díszlettervezőHoresnyi Balázs
- jelmeztervezőFüzér Anni
- koreográfusKozma Attila
- dramaturgKenesey Judit
- zenei vezetőCser Ádám
- vezényelCser ÁdámPhilippe de Chalendar
- látványvetítésHajdufi Péter
- világítástervezőKatonka Zoltán
- karvezetőPataki Gábor
- korrepetitorRákai AndrásBódi Tamás
- súgóReiter Krisztina
- ügyelőOrehovszky Zsófia
- rendezőasszisztensRadnai Erika
- a rendező munkatársaCsehi Rebeka e.h.
A miskolci színház Nagyszínpadán látható a világon első alkalommal Selmeczi György Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző hetedik operája, amely egy tiszta lelkű cselédlány és egy bakaruhás költő hazugságon alapuló, mégis igaz szerelmének történetét meséli el az I. világháború hajnalának varázslatos Kolozsvárán. A darabot Hunyady Sándor Bakaruhában c. novellája ihlette, melyet az azonos című, 1957-ben bemutatott Fehér Imre-film tett halhatatlanná.
Az ősbemutató szomorú apropója, hogy ez a mű volt a szövegíró, Szőcs Géza utolsó munkája 2020. novemberi halála előtt. A Kossuth- és József Attila-díjas költő versei a realista történetet a novella kereteiből kilépve a poézis világába emelik. Az erős irracionalitásra épülő koncepció a muzsikában teljesedik ki: a korra jellemző könnyűzenétől a kodályi és bartóki szellemiségű intonációkon és a Kurt Weillt idéző dallamokon át a pucciniánus operai faktúráig megannyi szín és dimenzió tárul fel, hogy a paraszti és polgári kultúra két világa között hidat képezzenek.
2022. 01. 21.