A börtönből frissen szabadult Ádámot tizenkét hét közmunkára ítélik. A mindig derűs pap, Iván közösségébe kerül, különös alakok közé. Iván elmondja Ádámnak, hogy a róla szóló jelentésben az áll: gonosz.

Szerinte viszont nincsenek gonosz emberek, a világ csak akkor gonosz, ha a gonoszt keresik benne. Náluk mindenki a szép dolgokra igyekszik koncentrálni. És bár az utóbbi időben a Sátán többször is próbára tette őket, eddig visszaverték a támadásait. Iván arra kéri Ádámot, tűzzön ki maga elé egy célt. Mindegy, hogy mi az. Ádám a kert büszkeségét, az almafát veszi célba, a gyümölcséből almatortát akar sütni. Ádáz küzdelem veszi kezdetét, mert a Sátán sem tétlenkedik...

Az Ádám almái színpadi változata, amit Miskolcon most először láthat a közönség, Anders Thomas Jensen azonos című dán-német filmje alapján készült, amit 2005-ben nagy sikerrel játszottak a magyar mozik, 2006-ban pedig az Európai Filmakadémia díjára jelölték.