Sultz Sándor kortárs drámaíró, néhány évtizede tűnt fel furcsa világú, abszurd színműveivel. Sajátos módszerrel írók, költők személyéhez, élettörténeti emlékeihez nyúlt, hogy aztán egyéni szemszögből rajzolja át a magyar irodalomtörténet egy-egy mozzanatát. Bartos Rozália Emlékirataim c. regénye alapján született meg az Igézet, mely nem színpadi adaptáció, hanem egy sajátos, szubjektív irodalmi fikció: Vajda János személyét feleségének és egykori szerelmének párharcán keresztül idézi meg.

Három nő, három életforma, három múlt. A századfordulót élő Bécs egy eldugott utcájában Lizl, a fiatal, életerős cselédlány közös albérletben lakik Ginával, a kiöregedett nagyvilági nővel. Állandó, s nem éppen kívánatos vendégük Róza, erőszakosan akar segíteni a halálosan beteg Ginán. A kínos segítőkészség okára hamar fény derül: Róza Vajda felesége, Gina Vajda híres, nagy szerelme volt. Az izgalmas, feszített tempójú darab Gina és Róza elkeseredett küzdelmét mutatja meg, melyből egyikük sem kerülhet ki győztesen. A két nő kapcsolata egymás megalázásának jegyében fogant, de a támadó szavak mögött egyre többet tudnak meg egymásról, ahogy mi is egyre többet tudhatunk meg Róza, Gina és Vajda János szövevényes múltjáról. Az asszonyi lélek különös dimenziójában a büszkeség, az anyaság, a szerelem félelmetes erői csapnak össze.