A KET fennállásának 20 éve alatt Szögi Csaba, az alapító-művészeti vezető két kritériumot tart szem előtt, mikor meghívja a társulathoz az alkotókat: újszerűség és minőség. Olyan alkotókban gondolkodik, akik nem klasszikus értelemben vett tiszta tánccal foglalkoznak, hanem munkájuk valamiféleképp a színház felé mutat. A KET 1989-ben, a Népszínház Táncegyüttes jogutódjaként olyan koreográfiai-táncszínházi laboratóriumként, alkotói műhelyként indult, ahol a meghívott koreográfusok a néptánc gyökereiből induló korszerű táncszínházi formák kidolgozásával kísérleteznek.

Fennállásának 20 éve alatt a KET megőrizte nyitottságát és sokszínűségét: összesen 36 alkotónak adott otthont. A korszakonként változó alkotók másképp határozták meg az együttes arculatát: Énekes István irányítása alatt a folklór volt a kiinduló pont, Köllő Miklós idejében a színház felé tolódott a hangsúly, Horváth Csaba pedig a folklórból indulva teremtett meg egy egészen más jellegű kortárs színházi formát. 2006-ban generációs váltás zajlott le az együttesnél: egyrészt harminc körüli koreográfusok kaptak meghívást: Gergye Krisztián, Duda Éva, Hámor József és Réti Anna, másrészt a társulat frissen végzett fiatal táncosokkal, elsősorban MU Terminálosokkal bővült.

A 20. születésnapját ünneplő Közép-Európa Táncszínház most először tartja bemutatóját a Trafóban. A KET hagyományaihoz híven ezúttal is a kísérletezésnek kíván terepet adni: fiatal alkotókat hív meg társulatához, hogy útkeresésük, már kialakulóban lévő egyéni hangjuk elmélyítése állomásainak adjon otthont. A most meghívott két alkotó közül a tavaly Lábán díjat nyert Pataky Klári neve ismertebb; Virág Melinda izgalmas, figyelmet keltő duója után most első alkalommal készít előadást egy társulat számára.

Valami történ(e)t   - március 3-4 - Trafó Kortárs Művészetek Háza
Koreográfus: Pataky Klári
Jelmez: Szeibert Katalin, Fényterv: Szirtes Attila
A káosz a megfejtésre váró rend.
A káosz a megfejtésre váró rend?
Valami biztosan történt velem valamikor…
A történet szereplői megszállottan keresik azt a fordulópontot, amikor valaminek történnie kellett. De minek? Van-e egyáltalán ilyen fordulópont?
…és aki hátranéz, sóbálvánnyá válik?

Szájbanforgó
Koreográfus: Virág Melinda
Konzultáns: Téri Gáspár, Zene: Sőrés Zsolt, Nagy Ágoston, Jelmez: Juhász Dóra, Fényterv: Szirtes Attila
Száj éhes szájat etet. Szájsikoly. Átáramló lehelet.
Tátog. Artikulálatlan. rebeg /karattyol/ valamit. Érthetetlent.
Rebeg. Imát.  Könyörgést.
Hús után kap.
Ízleli, elnyeli. Megismeri.

A Szájbanforgó abban az értelemben tiszta tánc, miszerint a táncoló test erős fizikai áthatottsága által erős energia közvetítésre képes. Ugyanakkor nem csak tiszta tánc. A tiszta tánc egységessége megtörik, szimbólumokkal dolgozó képekre, jelenség színházra vált. A darab a száj pszichológiai vonatkozásait, a köznapi funkcióit, szexuális és vallásos, rítusos világát, játssza, fűzi, keresztezi.

Ami a szájon áthalad, kívülről befelé, vagy belülről kifelé, akárhogyan is, de a legmélyebb tapasztalásnak útján jár. A hallás, látás, szaglás, tapintás után szájon át megismerni annyit jelent, teljes közvetlenséggel beengedni. Amit a száj megkíván, magába veszi. Amit a számon beengedek, részemmé válik, és ami elhagyja számat, annak részévé válok. Mennél több a kóstolás, ízlelés, annál szélesebben érezhető a valóság.
Leltárba vettem mindent, ami szájon ki- és bejárt.

Mindkét előadást táncolja:
Asztalos Dóra, Hargitai Mariann, Katonka Zoltán, Kiss Róbert, Major László, Palcsó Nóra

A KET 20 ÉVES JUBILEUMI PROGRAMJAI 2009 TAVASZÁN:
Februárban premier a Trafóban
Márciusban fotókiállítást és filmvetítések
Áprilisban előadások a Bethlenben (Az Ismeretlen, T.E.S.T. II.)
Májusban újabb bemutató, Duda Éva Karnevál című darabja a Merlin Színházban

AZ ALKOTÓK
PATAKY KLÁRI
„Pataky Kláriban lehet bízni, nem tartozik az előadásgyárosok közé – az utóbbi években átlagosan évi egy-két bemutatóval állt elő –, mindig kiérlelt és rafinált produkciók születnek a keze alatt. Igen széles skálán mozgó, könnyed, játékos alkotó, bátran váltogatja a stílusokat az ironikus, szellemes Katona történetétől a retrómániás, érzelmi karambolokat felvonultató Hull az elsárgult… című darabon át egészen a minimalista szépségű Boleróig. Vannak egyműves, megszállott koreográfusok, akik minden darabjuknál ugyanannak a lenyűgöző monstrumnak a részeit csiszolgatják, míg mások minden próbafolyamatnál tiszta lappal, kíváncsian és nyitottan ugranak fejest az ismeretlenbe. Pataky Klári egyértelműen az utóbbiak közé tartozik.”
(Tóth Ágnes Veronika: A királynőt megölni..., Revizor)

VIRÁG MELINDA
Virág Melinda előadóművészi érzékenysége által kiemelkedő táncosa a kortárs magyar táncszínházi szakmának. Hangsúlyos, erős színpadi jelenléte mélységről és szakmai komolyságról tanúskodik. Eddigi munkái nyersen fizikai, ugyanakkor filozofikus megközelítései az élet alapvető kérdéseinek. Kezdő alkotóként a végletes, egyszerre szinte tragikus és nyersen komikus látásmód jellemzi. Az ellentétekből, kontrasztokból kiinduló, a kitörő-elfojtódó nevetés között egyensúlyozó groteszk. Személyes és karakteres mozgásvilágának tudatos és folyamatos kibontása egy új, összehasonlíthatatlan, egyéni stílus megszületése felé mutat.
(Goda Gábor)