Az Erdélyi Vándorszínház a polgári színjátszás előtti színházi műfajokból dolgozik. A halál és a bohóc című előadás egyszerre alkalmazza a klasszikus commedia dell’arte elemeit és a középkori misztériumjátékok haláltánc-motívumait.

Az Erdélyi Vándorszínház a polgári színjátszás előtti színházi műfajokból dolgozik. A halál és a bohóc című előadás egyszerre alkalmazza a klasszikus commedia dell'arte elemeit és a középkori misztériumjátékok haláltánc-motívumait.

„Üdvözlégy, Lényaló Csőcselék!
Ti Szájtáti Lődörgők!
Bámész Gubbasztók!
Közületek ki gondolta már
végig az életét?
Miért volt a földön,
s mi a végzete?
Mi lesz, ha a rögös földből följön
érte a Halál sárga csontkeze?
Te ott?, te halszemű koma?
És te, kisfejű, csupa-toka cimbora?
A teringettét!
Na ugye!
Senki se.
Ostobáim!
Épeszű bolondok!
Ide hallgassatok,
olyan mesét mondok,
amiből megtudhatjátok,
hogy a halál kapujából visszanézve,
mennyit ér az ember élete.
Az ifjú bán, Gerson úrfi szerelmét,
a vajda árvalányát, Titínát siratja,
akit tömlöcbe zárt a trónbitorló lator,
Lord Kakumér, s Gersonnak azt hazudta,
hogy sírba vitte a szüzet a szerelmi bánat.
Gerson úrfi meghibban, s meg akar halni!
Jön is Siralgó, a Kaszás Halál,
de ő Kakumért hivatott learatni,
így nem tudnak dűlőre jutni.
Kakumér eközben
ágyba akarja hurcolni a lányt,
hogy a bűnös kéjelgésben,
varázslat által kicselezze a Halált,
s örökké éljen.
Vadul kergetik hát egymást,
özön a gond, nagy a fejetlenség,
s ha ez nektek még nem elég,
nézzétek végig a darabot, s megtudjátok,
hogy utoléri-e őket a vég!
De ne csak előre,
hanem magatokba is nézzetek,
és figyeljétek meg,
hogy mások halálán
miként nevettek!"