RUGGERO LEONCAVALLO: BAJAZZÓK

opera

fordította: Radó Antal

Egy vándorszínész-társulat érkezik egy dél-olasz faluba, hogy előadást tartson. A társulatvezetője, Canio, gyanakodni kezd, hogy felesége, Nedda megcsalja. Nedda valóban szerelmi viszonyt folytat a fiatal falubeli Silvióval, akivel el akar szökni. A társulat egyik tagja, Tonio, maga is szerelmes Neddába, de amikor a nő visszautasítja, bosszúból elárulja Caniónak a titkos kapcsolatot. Canio összeomlik, de este mégis kiáll színpadra, és megpróbálja eljátszani bohócszerepét. Az előadás során azonban féltékenysége eluralkodik rajta, és a játék valósággá válik. A színpadi jelenet közben Canio kérdőre vonja Neddát, aki nem hajlandó elárulni szerelme nevét. Canio végül meggyilkolja Neddát és a segítségére siető Silviót is. A tragédia a híres mondattal zárul: „A komédia véget ért.”

SZEREPOSZTÁS:

Canio - Turpinszky Gippert Béla/Cselóczki Tamás

Nedda - Híves Boglárka/Kovács Éva

Tonio - Bognár Szabolcs/Kristóf István

Beppe - Tötös Roland/Serbán Attila

Silvio - Major Attila/Mátyási Áron

Ferragosta - Laczák Boglárka

Polgármester - Körtvélyessy Zsolt

Le Figure del Furgone - Rumi László, Muszonyi József, Kertész Kata, Kovács Ákos, Kogler Márk

Közreműködik a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház énekkara és zenekara.

RENDEZŐ - SZEGVÁRI JÚLIA

Díszlettervező - Molnár Anna

Jelmeztervező - Pirityi Emese

Dramaturg - Tóth Kata

Átdolgozó - Tóth Kata, Szegvári Júlia

Zenei vezető - Károly Kati

Karmester - Drucker Péter, Iván Sára

Hangszerelte - Iván Sára

Játékmester - Raj Martin

Zenei munkatárs - Lestákné Valasek Szilvia, Madarász Éva Andrea

Ügyelő - Domján Sándor

Rendezőasszisztens - Kovács Olga

ARAM ILJICS HACSATURJÁN - BARTA DÓRA: SPARTACUS

A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház tánctagozata, a Kecskemét City Balett táncszínházi előadása

A Spartacus a történelem egyik legmegrendítőbb történetét kelti életre a tánc nyelvén: az aréna porában emberek álltak egymással szemben s nemcsak egymással, hanem a Világgal, a Hatalommal és a Sorssal szemben is.

A történet a Római Birodalom fénykorában játszódik, ahol Spartacust, a szabad trák harcost, balsorsa a gladiátor rabszolgák kíméletlen világába sodorja. A porond véres csatái nemcsak testi erejét, hanem szellemi tartását is próbára teszik. Az arénák zúgó tapsvihara mögött elhallgattathatatlanul ott morajlik a kiszolgáltatottak láncainak csörgése – és Spartacus szívében egyre erősebb lesz a vágy az igazságra és a szabadságra.

Az ókor egyik legismertebb történelmi személyiségének emléke nem múlt el nyomtalanul. Neve mindmáig felidézi a kegyetlen, kilátástalan sorsukba bele nem törődő, lázongó rabszolgák történetét. A Kecskemét City Balett a táncszínházi előadásban monumentális erővel bontja ki ezt a szabadságért folytatott harcot: a gladiátorok hősies bajtársiassága, a rabszolgák feléledő majd semmibe vesző reménye, a hatalom féktelen kegyetlensége és a szerelem mindent elsöprő ereje mind életre kel a színpadon. Spartacus és szerelme, Flavia, a szabadság és az emberi méltóság utáni elemi vágy szimbólumaivá váltak az elmúlt évtizedek során a történet számtalan irodalmi, filmes és színházi feldolgozásának köszönhetően.

A szenvedéllyel teli koreográfia dinamikus és erőteljes jelenetekben mesél a test és a lélek küzdelméről. A zene ellenállhatatlan lüktetése és a táncosok magával ragadó mozdulatai egyszerre idézik meg az ókori világ dicsőségét és kegyetlenségét, s legfőképpen az emberi szellem örök álmát: a Szabadság iránti múlhatatlan vágyat.

Táncolják: Nagy Nikolett, Pavleszek László, Gömöri Lara, Varga Lotti, Hoffmann Luca, Szigethy Norbert, Weisz Tícia Szonja, Rozsovits Johanna, Szatmári Márk, Divinec Márk, Gáspár Sámuel

Vendégművészek: Rónai Attila, Földesi Milán

RENDEZŐ-KOREOGRÁFUS - BARTA DÓRA

Társkoreográfus - Nagy Nikolett

Díszlettervező - Antal Csaba

Jelmeztervező - Antal Csaba

Zeneszerző - Nagysolymosi Gábor

Konzultáns - Szabó Tamás

Koreográfusasszisztens - Nagy Nikolett

Fénytervező - Pető József

Ügyelő - Stolz Dávid

Rendezőasszisztens - Kovács Olga