Színházak
Nemzeti Színház Kaszás Attila Terem
- 2022/2023
- 2020/2021
- 2019/2020
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2008/2009
- 2007/2008
Agota KristofEgy elsurranó patkány
Magyarországi bemutató A Nemzeti Színház, a Gergye Krisztián Társulat, és a Kőszegi Várszínház közös produkciója
© Editions du Seuil Agota Kristof örököseinek engedélyével, az SACD és Hofra Kft. (www.hofra.hu) közvetítésével.
- BredumoHollósi Frigyes
- KebHollósi Frigyes
- RollMakranczi Zalán
- PatkányGergye Krisztián
- BrigMarton Róbert
- GeorgesMarton Róbert
- ArgasMarton Róbert
- ÚjságíróSzatory Dávid
- Mme BredumoBánfalvi Eszter
- NoémiBánfalvi Eszter
- Mme ArgasMurányi Tünde
- rendezőGergye Krisztián
- koreográfusGergye Krisztián
- díszlettervezőGergye Krisztián
- jelmeztervezőBéres Móni
- dramaturgVörös Róbert
- fordítóTakács M. József
- súgóGróf Kati
- ügyelőLovass Ágnes
- rendezőasszisztensKolics Ágota
Agota Kristof: Egy elsurranó patkány című színdarabja kíváló lehetőséget nyújt a műfajok - irodalom, színház, tánc - közötti átjárásra. Külföldön számos alkalommal játszották már. A Nemzeti Színházban ősbemutatóként kerül színre Agota Kristof legjelentősebb drámai műve. Az írónő halálának első évfordulójára szánt előbemutató Kőszegen méltó tisztelgés lehet a helyi kötődésű írónő munkássága előtt.
Esterházy Péter így ír a szerzőről:
„Agota Kristof nem magyar szerző, hanem svájci vagy francia, minthogy franciául ír. Azonban az emlékei magyarok, a táj, amit a szemében hordoz, magyar. Ami nem érték vagy érdem – hanem nagyon érdekes. Hogy van egy nem magyar író, aki magyar könyveket ír, hogy messziről nézi valaki ugyanazt, amit mi innét. De ezt csak mellesleg említem. És megkülönböztetett figyelmükbe ajánlom ezt a valakit, Kristóf Ágotát, azaz Agota Kristofot.“
FÖLDES ANNA kritikus így fogalmaz a színdarabról:
“A szerző legérdekesebb és legeredetibb drámája hatásában kivédhetetlenül erős, szürreális történelmi játék. A történet párhuzamosan egy lakás nappalijában és egy börtöncellában játszódik. Különös a kettős személyiségű szereplők, Brig-Georges, börtönőr és szolga, illetve a bírót és az elítéltet azonosító Bredumo és Keb páros összetartozása, voltaképpen az elnyomók és elnyomottak viszonyrendszerét érzékelteti. A hősök leplezni sem próbálják, hogy a damaszkuszi útról kerültek a színpadra: akik fiatalon eszmékért lelkesültek, később egymás gyilkosaiként kényszerülnek szembenézésre. A lazán összefűzött, de egyenként is szuggesztív cselekménymozzanatok végül is az erőszak és az elnyomás elleni vádbeszéddé szervesülnek.
2012. 10. 14.