„Keresd a nőt!”

Ön hogy’ tudja: miért tört ki a trójai háború?

Utazzunk vissza az időszámításunk előtti időkbe, és nézzük meg, mi is történt az ókorban!

Politikai puccs? Majdnem titkos összeesküvés? Házasságtörés? Gazdasági válság? Az istenek játéka avagy csak álom és látomás? Igaz, hogy az Égei-tenger legjóképűbb hercege szemet vetett Meneláosz király feleségére, a szépséges Helénára?

A MÍTOSZ című hetilap most lerántja a leplet, vagy inkább beles a lepel alá!

Az e heti számból megtudhatják, miért vesznek az államférfiak mind görögdinnyét, ki nyerte az esti lúdjátékot szemérmetlen befarolással, és hogy vajon összedől-e a világgazdaság!

Továbbá feltesszük a kérdést:

Mi történne, ha az a bizonyos trójai háború mégsem törne ki? Kire fogadnak? A villanó mosolyú és csibészes pásztorfiúra vagy a rettenthetetlen és… rettenthetetlen hadvezérre? Vagy találunk még játékosokat a háttérben?

Könnyű erkölcsök az udvarban! De nem csak ott! Parasztlegénytől királyig mindenkinek vaj van a füle mögött! Kérdés, hogy kinek milyen és mennyi!

Jacques Offenbachot az 1860-as évek Párizsában csak úgy emlegették: a "Champs-Elysées Mozartja". Nyugodtan mondhatjuk, hogy korának sztárja volt. A ma ismert francia kuplék és sanzonok mind az általa megteremtett műfajból, a francia operettből származnak. Nem utolsó vonzerő darabjaiban a híres francia pikantéria: történeteit áthatja a rendkívül finom erotika. Nem csoda, hogy ő honosította meg a színpadokon a legilletlenebb táncot: a kán-kánt is.

Szabó Borbála Offenbach Szép Heléna című művéből egy ízig-vérig mai komédiát fabrikált, és a zseniális szerző zenei humorának és életkedvtől duzzadó melódiáinak megfelelőjét alkotta meg egy friss és mulatságos darabbal… mely aztán Göttinger Pál rendezői és Dinyés Dániel zenei vezetésével igazi lendületet a színpadon kap majd!