A budapesti Radnóti Színház 1997-ben mutatta be az Anconai szerelmesek című zenés komédiát, amelynek születésekor Vajda Katalin Valló Pétertől, a Radnóti Színház főrendezőjétől azt a feladatot kapta, hogy egy reneszánsz olasz komédiát írjon át úgy, hogy azokba helyezze el a '70-es évek legismertebb olasz slágereit. Kilenc komédia elolvasása után Vajda Katalin arra gondolt, hogy inkább saját maga ír egy tizediket, mert az évszázados szövegekbe és történetekbe nem illeszthetőek be az édes-bús 20. századi dallamok. Így született meg az Anconai szerelmesek, amely aztán elindult a siker útján.

Helyszínünk egy Adria-parti városka terecskéje, a hetvenes években, ahol megesik, aminek meg kell... E kedves olasz kisvárosban éldegél Don Tomao, az eladósorba került, enyhén beszédhibás gyermekét egyedül nevelő, ám szívügyekben még mindig naprakész, korosodó amoroso, könnyűvérű szobalányával, szomszédjában egy magányos panziósnővel és a környék legpocsékabb kávéját felszolgáló, saját ristorante után ácsingózó kávézótulajjal. És akkor még nem is beszéltünk az idevetődő többiekről: a halmozottan hátrányos helyzetű vándormuzsikusról, az életunt milliomosról, a szentéletű bölcsről, akinek durva csuhája alatt érző szív dobog. Valamint a tűzrőlpattant magyar lányról, aki születendő gyermekének nemzőatyját igyekszik fellelni eme kies olasz vidéken...

Az Anconai szerelmesek kacagtatóan fordulatos, kedvesen pikáns, szellemes, zenés összekacsintás, a hetvenes évek olasz slágereivel. Szerelem, slágerek, tánc, gegek, csipetnyi erotika, poénok, kacagás, happy end. Nézőink Tóth Géza rendezésében tekinthetik meg e nagy sikerű zenés komédiát.