Honvéd Táncszínház Mezőség estje
A Nemzeti Táncszínházban május 24-én a Honvéd Táncszínház Mezőség – Élő Martin Archívum V. című estjét muatatják be. A műsorunkban a belső-mezőségi falvak táncait, dalait láthatják az est nézői.
A Nemzeti Táncszínházban május 24-én a Honvéd Táncszínház Mezőség – Élő Martin Archívum V. című estjét muatatják be.
A nagy sikerű Élő Martin Archívum sorozatunk újabb állomásához értünk. „Élővé” tett archívumunkban a névtelen népművészettel, a személytelennek nevezett népi örökséggel szembeállítottuk az egyén fontosságát, a táncos személyiségének varázsát, aki táncán és dalain keresztül vallomást tesz saját sorsáról, a paraszti kultúra szépségéről. Ebben is Martin György útmutatásait követtük, aki szenvedéllyel gyűjtötte, s örökítette meg e hanyatlásában is felemelő kultúra táncemlékeit, táncos személyiségeit.
A Mezőség hullámos dombjait néhányan Erdély „Holt-tengerének” nevezik, s valóban kultúrája is olyan ősi, akárcsak egy hajdani tenger megmaradt iszapja. Az itt élő magyarság szinte szívbemarkolóan őrzi archaikus nyelvét, táncait, zenéjét. S miközben elzártsága folytán itt őrződtek meg kultúránk legrégibb nemzeti vonásai, érdekességét mégis az adja, hogy az itt együtt élő különböző nemzetiségek (magyarok, románok, szászok, cigányok) kultúrájuk kölcsönhatása révén megajándékoztak minket egy Európában is egyedülálló, különleges és közös értékkel: a mezőségi tánc- és zenekultúrával.
Műsorunkban a belső-mezőségi falvak (Visa, Mezőkeszü, Magyarpalatka, Magyarszovát és Vajdakamarás) táncait, dalait (Kallós Zoltán gyűjtéseiből), és a magyarpalatkai zenészek muzsikáját mutatjuk be.
Rendező- koreográfus: Zsuráfszky Zoltán
Néprajzi szakértő: Kallós Zoltán
Koreográfusok: Fitos Dezső, Szappanos Tamás, Zsuráfszky Zoltán
Asszisztensek: Hajdú Flórián, Tompa Attila, Valach Gábor, Vezető prímás: Papp István Gázsa, Művészeti munkatárs: Vincze Zsuzsa, Zenei szerkesztő: Árendás Péter
Honvéd Táncszínház
A nagy sikerű Élő Martin Archívum sorozatunk újabb állomásához értünk. „Élővé” tett archívumunkban a névtelen népművészettel, a személytelennek nevezett népi örökséggel szembeállítottuk az egyén fontosságát, a táncos személyiségének varázsát, aki táncán és dalain keresztül vallomást tesz saját sorsáról, a paraszti kultúra szépségéről. Ebben is Martin György útmutatásait követtük, aki szenvedéllyel gyűjtötte, s örökítette meg e hanyatlásában is felemelő kultúra táncemlékeit, táncos személyiségeit.
A Mezőség hullámos dombjait néhányan Erdély „Holt-tengerének” nevezik, s valóban kultúrája is olyan ősi, akárcsak egy hajdani tenger megmaradt iszapja. Az itt élő magyarság szinte szívbemarkolóan őrzi archaikus nyelvét, táncait, zenéjét. S miközben elzártsága folytán itt őrződtek meg kultúránk legrégibb nemzeti vonásai, érdekességét mégis az adja, hogy az itt együtt élő különböző nemzetiségek (magyarok, románok, szászok, cigányok) kultúrájuk kölcsönhatása révén megajándékoztak minket egy Európában is egyedülálló, különleges és közös értékkel: a mezőségi tánc- és zenekultúrával.
Műsorunkban a belső-mezőségi falvak (Visa, Mezőkeszü, Magyarpalatka, Magyarszovát és Vajdakamarás) táncait, dalait (Kallós Zoltán gyűjtéseiből), és a magyarpalatkai zenészek muzsikáját mutatjuk be.
Rendező- koreográfus: Zsuráfszky Zoltán
Néprajzi szakértő: Kallós Zoltán
Koreográfusok: Fitos Dezső, Szappanos Tamás, Zsuráfszky Zoltán
Asszisztensek: Hajdú Flórián, Tompa Attila, Valach Gábor, Vezető prímás: Papp István Gázsa, Művészeti munkatárs: Vincze Zsuzsa, Zenei szerkesztő: Árendás Péter