Erdélyben vendégszerepel a Honvéd Kamraszínház
Király Kinga JúliaSepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen vendégszerepel március 19-e és 25-e között a Honvéd Kamaraszínház.
Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen vendégszerepel március 19-e és 25-e között a Honvéd Kamaraszínház. A társulat gerincét azok a Marosvásárhelyről Budapestre települt fiatal színművészek alkotják, akik rendkívül fontosnak érzik, hogy munkájukat „otthon” is megmutassák annak a közönségnek, aki korábbról már megismerhette őket.
A turné első állomása Sepsiszentgyörgy, ahol a nagysikerű Bozgorok előadás mellett (Rendező: Rusznyák Gábor) a Történet a tálról és a kanálról (Rendező: Győry András Botond) című gyerekelőadást mutatják be.
A turné következő színhelye Marosvásárhely, ahol az elmúlt évadban a Honvéd Kamaraszínház nagy sikerrel vendégszerepelt, elhozva az eddigi repertoárjának javát. Ezúttal a jelenlegi évad új előadásait, a Szíkölöket (Rendező: Rusznyák Gábor), illetve a Boszorkánydal (Rendező: Király István) című mesedarabot adják elő.
A Rusznyák Gábor által rendezett Bozgorok a Honvéd Kamaraszínház sikertörténetének a tulajdonképpeni úttörője. Ezzel az előadással nemcsak a szakma elismerését vívták ki, amikor 2004-ben súgólyukig hengerelték le a magyar színházi életet a Bozgorok című Shakespeare-parafrázisukkal (SZASZSZ x. Alternatív Színházi Szemle 2004. július – Legjobb rendező díj, Magyar Stúdió Színházi Műhelyek XVI. Fesztiválja 2004. szeptember – A Fővárosi Önkormányzat Alkotóközösségi Díja, Színházi Kritikusok Céhe 2004. október – Legjobb független színházi előadás), de ugyanakkor folytatják is azt a magyar színházi jelenséget, amikor egy társulat életét és fennállását magára a társulatra írott darabok, előadások hitelesítik.
A minden idők legtehetségesebb színházipari polihisztorának lírával, muzsikával és életszeretettel teli, meseszerű komédiáját, az Ahogy tetsziket addig gyúrták, formálták és lúgozták, míg az a kitaszítottságról és a száműzöttségről szóló gyönyörű, ám kicsit groteszk ballada nem lett. Vagyis a Bozgorok.
„Shakespeare Ahogy tetszikének verzióját játssza a Honvéd Kamaraszínház… Shakespeare száműzöttei az ardennes-i erdőben élnek. A magyar változat szereplői Erdélyben. Erdélyi a színészek egy része is. Egy ideig Marosvásárhelyen játszottak. Átjöttek. Bozgorok ők is? Hazátlanok? De hol?… Ez a személyességtől, a „rólunk van szó” szellemétől minden pillanatban átitatott, keserűen mulatságos, köznapian költői komédia a legjobb előadások egyike, amit az utóbbi időben láttam.” – írja Koltai Tamás az Élet és Irodalomban.
Szíkölök
Az alkotógárda és a téma maradt, de a szőranyaként funkcionáló neves irodalmi előzményt kellő tisztelettel sutba dobták. A Szíkölök szövege, cselekménye a próbák során folyamatosan alakult ki, melyek alkalmával minden résztvevő szabadon, egészen ívkisülésig sziporkázhatott. A végeredmény egy különböző korokban és helyszíneken játszódó laza szerkezetű, de korántsem széthulló jelenetfüzér, mely a székelyek történelméről, szokásairól és világképéről susog felettébb érdekes és szórakoztató mesét. Az események kiindulópontja a magyarok bejövetele a Kárpát-medencébe, a vége pedig a 2004. december 5-i népszavazás. Mi nézők pedig végre túlléphetünk székelyvicceken hízott sztereotípiáinkon, és intim közelségbe kerülhetünk kényszerűségből távolba szakadt rokonainkhoz. Ijedelemre semmi ok, az előadás egy pillanatra sem fut aktuálpolitikai aknamezőre, a Honvéd Kamaraszínház javarészt Erdélyből származó színészei imponáló bájjal és érzékenységgel teszik a dolguk. Vagyis kápráztatnak, varázsolnak és katartálnak...
Az erős sodrású előadás nép-mesének vallja magát, mely megjelölés bizonyára utal arra a koncepcióra, mely az alkotók számára alapötletül szolgált. Mesélnek ugyanis – a színpad legkülönfélébb eszközeivel – a székelyek történelméről, szokásairól, mindennapjairól, hiedelmeiről és hitéről. Mindezt azonban teszik úgy, hogy a magyarországi magyarok elképzelésein keresztül torzítják megjelenített történeteiket. A mese a magyarok Kárpát-medencei bevonulásánál veszi fel a fonalat és a 2004-es decemberi népszavazással zárul. Feltűnik természetesen a székelyek eredetlegendája, Csaba királyfi alakja, ősi hiedelmeik, s természetesen nem marad el a huszadik század nagy meghurcoltatásainak sora sem. Az egyik legmulatságosabban megrendítő jelenet is a múlt század egyik legfájóbb eseményének megjelenítése: a trianoni osztozkodás ugyanis egy tetőtől-talpig rózsaszínbe öltöztetett, jól táplált, de időközben alaposan megfélemlített – s ezért visító malac (ez Magyarország) – fölött folyik, aki ugyancsak megcsonkítva, fájdalmak közepette biceg el lógó fejjel a trancsírozás megelégedettségében fürdőző nagyhatalmak sorfala között. Ehhez hasonló groteszkbe hajló jelenetek sorát fűzte fel Rusznyák Gábor az előadás fonalára, melyet rendkívül szellemesen és jó ritmusérzékkel egységesített. A jelenetek gyakran zenés és táncos betétekkel színesednek, ami tovább gazdagítja a kavalkádot.
Király Kinga Júlia – Király István
Boszorkánydal
Egy mostanában igen ügyetlen boszorkány néni megunja a hatástalan máglávájszok előállítását, és rádöbben, hogy nem is akart boszorkány lenni soha. Elindul hát megkérni a király bácsi kezét, hogy boldog feleség legyen. A király bácsi azonban mélakórban szenved, és mert a régóta tartó halálos szomorúság már-már felemészti, nem csak ő, de a királyság is veszélyben van. Az udvarban éppen az utolsó erőfeszítések zajlanak, hogy megmentsék a királyt: nevettető bajnokságot rendeznek, mert őfelsége, ha sürgősen nem neveti el magát, hamarosan meghal. Ebbe a bajnokságba sétál bele a boszorkány néni. A legénykérés azonban sikertelen. A király kineveti. A kikosarazott boszorkány néni pedig megátkozza a királyt: fázzon élete végéig. És fog az ügyetlen boszorkány néni átka.
A szomorúból vacogóvá lett király bácsi, miután mindent lebontatott és eltüzelt a birodalomban, nekivág, hogy megtalálja a meleget. Találkozik manókkal, versenycsigákkal, egy dalgyűjtő macskával, és a macska gyűjtéseivel, na és persze találkozik a boszorkány nénivel is. Itt a vége? Igen, de nem csak úgy, mint a mesékben…
A Honvéd Kamaraszínház turnéjának programja
Marosvásárhely
Március 22. Csütörtök
19 h Szíkölök Marosvásárhelyi Nemzeti Színház- Nagyterem/Színpad
Március 23. Péntek
11 h Boszorkánydal Marosvásárhelyi Nemzeti Színház- Nagyterem
19 h Szíkölök Marosvásárhelyi Nemzeti Színház- Nagyterem/Színpad
Március 24. Szombat
11 h Boszorkánydal Marosvásárhelyi Nemzeti Színház- Nagyterem
19 h Szíkölök Marosvásárhelyi Nemzeti Színház - Nagyterem/Színpad
Március 25. Vasárnap
11 h Boszorkánydal Marosvásárhelyi Nemzeti Színház - Nagyterem
19 h Szíkölök Marosvásárhelyi Nemzeti Színház- Nagyterem/Színpad
A turné első állomása Sepsiszentgyörgy, ahol a nagysikerű Bozgorok előadás mellett (Rendező: Rusznyák Gábor) a Történet a tálról és a kanálról (Rendező: Győry András Botond) című gyerekelőadást mutatják be.
A turné következő színhelye Marosvásárhely, ahol az elmúlt évadban a Honvéd Kamaraszínház nagy sikerrel vendégszerepelt, elhozva az eddigi repertoárjának javát. Ezúttal a jelenlegi évad új előadásait, a Szíkölöket (Rendező: Rusznyák Gábor), illetve a Boszorkánydal (Rendező: Király István) című mesedarabot adják elő.
A Rusznyák Gábor által rendezett Bozgorok a Honvéd Kamaraszínház sikertörténetének a tulajdonképpeni úttörője. Ezzel az előadással nemcsak a szakma elismerését vívták ki, amikor 2004-ben súgólyukig hengerelték le a magyar színházi életet a Bozgorok című Shakespeare-parafrázisukkal (SZASZSZ x. Alternatív Színházi Szemle 2004. július – Legjobb rendező díj, Magyar Stúdió Színházi Műhelyek XVI. Fesztiválja 2004. szeptember – A Fővárosi Önkormányzat Alkotóközösségi Díja, Színházi Kritikusok Céhe 2004. október – Legjobb független színházi előadás), de ugyanakkor folytatják is azt a magyar színházi jelenséget, amikor egy társulat életét és fennállását magára a társulatra írott darabok, előadások hitelesítik.
A minden idők legtehetségesebb színházipari polihisztorának lírával, muzsikával és életszeretettel teli, meseszerű komédiáját, az Ahogy tetsziket addig gyúrták, formálták és lúgozták, míg az a kitaszítottságról és a száműzöttségről szóló gyönyörű, ám kicsit groteszk ballada nem lett. Vagyis a Bozgorok.
„Shakespeare Ahogy tetszikének verzióját játssza a Honvéd Kamaraszínház… Shakespeare száműzöttei az ardennes-i erdőben élnek. A magyar változat szereplői Erdélyben. Erdélyi a színészek egy része is. Egy ideig Marosvásárhelyen játszottak. Átjöttek. Bozgorok ők is? Hazátlanok? De hol?… Ez a személyességtől, a „rólunk van szó” szellemétől minden pillanatban átitatott, keserűen mulatságos, köznapian költői komédia a legjobb előadások egyike, amit az utóbbi időben láttam.” – írja Koltai Tamás az Élet és Irodalomban.
Szíkölök
Az alkotógárda és a téma maradt, de a szőranyaként funkcionáló neves irodalmi előzményt kellő tisztelettel sutba dobták. A Szíkölök szövege, cselekménye a próbák során folyamatosan alakult ki, melyek alkalmával minden résztvevő szabadon, egészen ívkisülésig sziporkázhatott. A végeredmény egy különböző korokban és helyszíneken játszódó laza szerkezetű, de korántsem széthulló jelenetfüzér, mely a székelyek történelméről, szokásairól és világképéről susog felettébb érdekes és szórakoztató mesét. Az események kiindulópontja a magyarok bejövetele a Kárpát-medencébe, a vége pedig a 2004. december 5-i népszavazás. Mi nézők pedig végre túlléphetünk székelyvicceken hízott sztereotípiáinkon, és intim közelségbe kerülhetünk kényszerűségből távolba szakadt rokonainkhoz. Ijedelemre semmi ok, az előadás egy pillanatra sem fut aktuálpolitikai aknamezőre, a Honvéd Kamaraszínház javarészt Erdélyből származó színészei imponáló bájjal és érzékenységgel teszik a dolguk. Vagyis kápráztatnak, varázsolnak és katartálnak...
Az erős sodrású előadás nép-mesének vallja magát, mely megjelölés bizonyára utal arra a koncepcióra, mely az alkotók számára alapötletül szolgált. Mesélnek ugyanis – a színpad legkülönfélébb eszközeivel – a székelyek történelméről, szokásairól, mindennapjairól, hiedelmeiről és hitéről. Mindezt azonban teszik úgy, hogy a magyarországi magyarok elképzelésein keresztül torzítják megjelenített történeteiket. A mese a magyarok Kárpát-medencei bevonulásánál veszi fel a fonalat és a 2004-es decemberi népszavazással zárul. Feltűnik természetesen a székelyek eredetlegendája, Csaba királyfi alakja, ősi hiedelmeik, s természetesen nem marad el a huszadik század nagy meghurcoltatásainak sora sem. Az egyik legmulatságosabban megrendítő jelenet is a múlt század egyik legfájóbb eseményének megjelenítése: a trianoni osztozkodás ugyanis egy tetőtől-talpig rózsaszínbe öltöztetett, jól táplált, de időközben alaposan megfélemlített – s ezért visító malac (ez Magyarország) – fölött folyik, aki ugyancsak megcsonkítva, fájdalmak közepette biceg el lógó fejjel a trancsírozás megelégedettségében fürdőző nagyhatalmak sorfala között. Ehhez hasonló groteszkbe hajló jelenetek sorát fűzte fel Rusznyák Gábor az előadás fonalára, melyet rendkívül szellemesen és jó ritmusérzékkel egységesített. A jelenetek gyakran zenés és táncos betétekkel színesednek, ami tovább gazdagítja a kavalkádot.
Király Kinga Júlia – Király István
Boszorkánydal
Egy mostanában igen ügyetlen boszorkány néni megunja a hatástalan máglávájszok előállítását, és rádöbben, hogy nem is akart boszorkány lenni soha. Elindul hát megkérni a király bácsi kezét, hogy boldog feleség legyen. A király bácsi azonban mélakórban szenved, és mert a régóta tartó halálos szomorúság már-már felemészti, nem csak ő, de a királyság is veszélyben van. Az udvarban éppen az utolsó erőfeszítések zajlanak, hogy megmentsék a királyt: nevettető bajnokságot rendeznek, mert őfelsége, ha sürgősen nem neveti el magát, hamarosan meghal. Ebbe a bajnokságba sétál bele a boszorkány néni. A legénykérés azonban sikertelen. A király kineveti. A kikosarazott boszorkány néni pedig megátkozza a királyt: fázzon élete végéig. És fog az ügyetlen boszorkány néni átka.
A szomorúból vacogóvá lett király bácsi, miután mindent lebontatott és eltüzelt a birodalomban, nekivág, hogy megtalálja a meleget. Találkozik manókkal, versenycsigákkal, egy dalgyűjtő macskával, és a macska gyűjtéseivel, na és persze találkozik a boszorkány nénivel is. Itt a vége? Igen, de nem csak úgy, mint a mesékben…
A Honvéd Kamaraszínház turnéjának programja
Marosvásárhely
Március 22. Csütörtök
19 h Szíkölök Marosvásárhelyi Nemzeti Színház- Nagyterem/Színpad
Március 23. Péntek
11 h Boszorkánydal Marosvásárhelyi Nemzeti Színház- Nagyterem
19 h Szíkölök Marosvásárhelyi Nemzeti Színház- Nagyterem/Színpad
Március 24. Szombat
11 h Boszorkánydal Marosvásárhelyi Nemzeti Színház- Nagyterem
19 h Szíkölök Marosvásárhelyi Nemzeti Színház - Nagyterem/Színpad
Március 25. Vasárnap
11 h Boszorkánydal Marosvásárhelyi Nemzeti Színház - Nagyterem
19 h Szíkölök Marosvásárhelyi Nemzeti Színház- Nagyterem/Színpad