Szentpéteri Csilla és a 100 tagú Cigányzenekar műsora
A világszerte ismert és elismert 100 Tagú Cigányzenekar és Szentpéteri Csilla zongoraművész 2007-ben a legnagyobb közönségsikert aratták a különleges atmoszférájú Dohány utcai Zsinagógában.
Augusztus 17. 21 óra Az esztergomi Bazilika oszlopcsarnoka
Szentpéteri Csilla és a 100 tagú Cigányzenekar műsora
A produkció igazi kuriózum, 2007-ben a X. Zsidó Nyári Fesztivál legsikeresebb koncertje volt a Dohány utcai Zsinagógában léptek fel együtt, több mint 3000 ember előtt.
SZENTPÉTERI CSILLA ÉS A 100 TAGÚ CIGÁNYZENEKAR A MARGITSZIGETEN
„Egy koncert, ahol találkozik a Művészet, a Kultúra és az igényes Szórakozás”
A világszerte ismert és elismert 100 Tagú Cigányzenekar és Szentpéteri Csilla zongoraművész 2007-ben a legnagyobb közönségsikert aratták a különleges atmoszférájú Dohány utcai Zsinagógában.
Az unikumnak számító cigányzene mellett klezmer és klasszikus zenei gyöngyszemek találkoznak Szentpéteri Csilla önmagában is egyedi zenei világával, megfűszerezve vérpezsdítő ritmusokkal, gitárokkal. Szenvedélyes, izzó, felszabadult játékmódjuk igazi nyáresti kikapcsolódást ígér a Margitszigeten, briliáns zongorafutamok,
bravúros hegedűszólók játsszák a népszerű dallamokat.
Külön érdekesség, hogy a közösen megszólaltatott műveket Szentpéteri Csilla átirataiban ismerheti meg a nagyérdemű.
Zenéjük igazi kuriózum a zenei palettán, mindent elsöprő életörömmel
és szenvedélyességgel teli, a szórakoztatás legmagasabb formájában.
SZENTPÉTERI CSILLA http://szentpetericsilla.musichello.com
Szentpéteri Csilla zongoraművész zenei életünk legszínesebb személyisége, zenekarával egyedülálló jelenség Európa zenei piacán.
Nemrégiben egy újságíró a zongora Paganinijének nevezte, lendületes, energikus játékmódját hallgatva, aki merész klasszikus zenei átirataival vált ismertté és népszerűvé. Saját elképzelése szerint ötvözi a komolyzenei melódiákat a mai, modernebb műfajokkal, bátran merítve a rock, a latin és a világzene stílusjegyeiből, felfokozott ritmusokkal és a könnyűzene kitűnő zenészeinek improvizációival színesítve. Csilla zongorista, zeneszerző, hangszerelő és zenei rendező egy személyben. Új, kreatív dolgot alkot, ami egyszerre modern és művészi, konzervatív és progresszív.
CSILLA MOTTÓJA:
„Az igazi művészet örökké változó útkeresés, mely mentes az
előítéletektől és nem szab magának határokat. Nem lehet csak
önmagáért született produkció, utat kell, hogy találjon szélesebb rétegekhez is.
Zene - komoly vagy könnyű, régi vagy új, egyházi vagy világi, fekete vagy fehér, a lényeg, hogy igazi zene legyen. Ez a sokféle szín mind megfér a palettán. Így kerek a világ.
CD: üZENEt, Vadhajtások, Időzónák, Láva
DVD: Piano Planet / Zongorabolygó
TALÁLKOZÁS
Milyen érdekes, hogy ahhoz, hogy ez a két zenei világ találkozzon, egy harmadik műfajra volt szükség, a tavalyi Zsidófesztiválra, ahol először léptek fel együtt, hatalmas sikerrel, 3500 ember előtt.
Csilla a tavalyi koncertre való megkereséskor kért 24 óra gondolkodási időt. Nagyon félt attól a helyzettől, hogy miután a cigánytársadalomban a férfiaké az első és utolsó szó, hogy fogja majd érvényesíteni saját alkotói szándékát és elfogadják-e vezetőjüknek, karmesterüknek, lesz-e tekintélye, s mi lesz a végeredmény.
Az öröm határtalan volt az első találkozásnál, ami leginkább egy háromnapos esküvőre hasonlított. Mindenkiről kiderült, hogy Csilla korábban már tanította a fiát, vagy egy-egy mesterkurzuson összefutottak. Már akkor megkapta a tiszteletbeli cigánylány címet, amit azóta is büszkén visel. Nagyon megszerette ezeket a mindig jókedvű, ősi zenei vénával született cigányzenészeket.
Azonban a próbák tényleg nehezen indultak el, mert a 100 „fiú” lazábban, ösztönösebben viszonyult a muzsikához, míg Csilla egy tudatosan felépített módszerhez szokott.
De mivel Csilla 8 éven át együtt zenélt világhírű cigányművészekkel
/ Ruha István, Josef Sivo, az Ariadne Alapítvány művészeti vezetője
volt éveken keresztül / így hamar megtalálta a közös nyelvet.
Aki bejutott egy-két próbára, az valami egészen különleges atmoszférában érezhette magát. Egy búgó hangú, de nagyon komolyan követelő, maximalista „óvónénit” látott és hallott, aki mérhetetlen kedvességgel buzdította és dicsérte a 100 kis nebulót.
És ők számtalan bókkal, apró udvarlásokkal, csodálattal a tekintetükben kinyilvánították szeretetüket és elismerésüket.
Nos, aki ott volt a Dohány utcai Zsinagógában, az érezhette mindezt és a rengeteg munkának megérett gyümölcsét, amivel végül olyan sikert arattak, amire kevés példa van kicsiny országunkban.
Szentpéteri Csilla és a 100 tagú Cigányzenekar műsora
A produkció igazi kuriózum, 2007-ben a X. Zsidó Nyári Fesztivál legsikeresebb koncertje volt a Dohány utcai Zsinagógában léptek fel együtt, több mint 3000 ember előtt.
SZENTPÉTERI CSILLA ÉS A 100 TAGÚ CIGÁNYZENEKAR A MARGITSZIGETEN
„Egy koncert, ahol találkozik a Művészet, a Kultúra és az igényes Szórakozás”
A világszerte ismert és elismert 100 Tagú Cigányzenekar és Szentpéteri Csilla zongoraművész 2007-ben a legnagyobb közönségsikert aratták a különleges atmoszférájú Dohány utcai Zsinagógában.
Az unikumnak számító cigányzene mellett klezmer és klasszikus zenei gyöngyszemek találkoznak Szentpéteri Csilla önmagában is egyedi zenei világával, megfűszerezve vérpezsdítő ritmusokkal, gitárokkal. Szenvedélyes, izzó, felszabadult játékmódjuk igazi nyáresti kikapcsolódást ígér a Margitszigeten, briliáns zongorafutamok,
bravúros hegedűszólók játsszák a népszerű dallamokat.
Külön érdekesség, hogy a közösen megszólaltatott műveket Szentpéteri Csilla átirataiban ismerheti meg a nagyérdemű.
Zenéjük igazi kuriózum a zenei palettán, mindent elsöprő életörömmel
és szenvedélyességgel teli, a szórakoztatás legmagasabb formájában.
SZENTPÉTERI CSILLA http://szentpetericsilla.musichello.com
Szentpéteri Csilla zongoraművész zenei életünk legszínesebb személyisége, zenekarával egyedülálló jelenség Európa zenei piacán.
Nemrégiben egy újságíró a zongora Paganinijének nevezte, lendületes, energikus játékmódját hallgatva, aki merész klasszikus zenei átirataival vált ismertté és népszerűvé. Saját elképzelése szerint ötvözi a komolyzenei melódiákat a mai, modernebb műfajokkal, bátran merítve a rock, a latin és a világzene stílusjegyeiből, felfokozott ritmusokkal és a könnyűzene kitűnő zenészeinek improvizációival színesítve. Csilla zongorista, zeneszerző, hangszerelő és zenei rendező egy személyben. Új, kreatív dolgot alkot, ami egyszerre modern és művészi, konzervatív és progresszív.
CSILLA MOTTÓJA:
„Az igazi művészet örökké változó útkeresés, mely mentes az
előítéletektől és nem szab magának határokat. Nem lehet csak
önmagáért született produkció, utat kell, hogy találjon szélesebb rétegekhez is.
Zene - komoly vagy könnyű, régi vagy új, egyházi vagy világi, fekete vagy fehér, a lényeg, hogy igazi zene legyen. Ez a sokféle szín mind megfér a palettán. Így kerek a világ.
CD: üZENEt, Vadhajtások, Időzónák, Láva
DVD: Piano Planet / Zongorabolygó
TALÁLKOZÁS
Milyen érdekes, hogy ahhoz, hogy ez a két zenei világ találkozzon, egy harmadik műfajra volt szükség, a tavalyi Zsidófesztiválra, ahol először léptek fel együtt, hatalmas sikerrel, 3500 ember előtt.
Csilla a tavalyi koncertre való megkereséskor kért 24 óra gondolkodási időt. Nagyon félt attól a helyzettől, hogy miután a cigánytársadalomban a férfiaké az első és utolsó szó, hogy fogja majd érvényesíteni saját alkotói szándékát és elfogadják-e vezetőjüknek, karmesterüknek, lesz-e tekintélye, s mi lesz a végeredmény.
Az öröm határtalan volt az első találkozásnál, ami leginkább egy háromnapos esküvőre hasonlított. Mindenkiről kiderült, hogy Csilla korábban már tanította a fiát, vagy egy-egy mesterkurzuson összefutottak. Már akkor megkapta a tiszteletbeli cigánylány címet, amit azóta is büszkén visel. Nagyon megszerette ezeket a mindig jókedvű, ősi zenei vénával született cigányzenészeket.
Azonban a próbák tényleg nehezen indultak el, mert a 100 „fiú” lazábban, ösztönösebben viszonyult a muzsikához, míg Csilla egy tudatosan felépített módszerhez szokott.
De mivel Csilla 8 éven át együtt zenélt világhírű cigányművészekkel
/ Ruha István, Josef Sivo, az Ariadne Alapítvány művészeti vezetője
volt éveken keresztül / így hamar megtalálta a közös nyelvet.
Aki bejutott egy-két próbára, az valami egészen különleges atmoszférában érezhette magát. Egy búgó hangú, de nagyon komolyan követelő, maximalista „óvónénit” látott és hallott, aki mérhetetlen kedvességgel buzdította és dicsérte a 100 kis nebulót.
És ők számtalan bókkal, apró udvarlásokkal, csodálattal a tekintetükben kinyilvánították szeretetüket és elismerésüket.
Nos, aki ott volt a Dohány utcai Zsinagógában, az érezhette mindezt és a rengeteg munkának megérett gyümölcsét, amivel végül olyan sikert arattak, amire kevés példa van kicsiny országunkban.
