Ay élet kenyere - Kolti Helga estje
2007-ben ünnepeltük egyik legismertett és legnépszerűbb Árpád-házi szentünk, Szt. Erzsébet születésének 800 éves évfordulóját. A színdarab Illyés Kinga azonos című, 2001-ben nagy sikerrel bemutatott szövegkönyve alapján készült.
Június 28. 21 óra Belépőjegy: 1500,- Ft
Hencz József-Killár Kovács Katalin
AZ ÉLET KENYERE
Vígságos szomorújáték Árpád-házi Szent Erzsébetről
A szövegkönyvet Illyés Kinga azonos című műsora alapján átdolgozta: Kolti Helga
Előadó: Kolti Helga
A dalokat írta: Hencz József
A dalok szövegét írta: Killár Katalin
Felkészítők: Mártony Zsuzsa és Szalai Péter
Hogyan kezdjük?
Hogyan közelítsünk egy szent életéhez?
A nyolcszáz, vagy akár száz évvel ezelőtt történtek, a vajon érvényesek-e még?
Meg tudjuk-e érteni ma például az önként vállalt szegénységet? Lehetséges-e olyan szenvedélyesen szeretni, hogy mindenről, tehát a legkedvesebbről, legféltettebbről, legdrágábbról lemondjunk?
Tehet-e egyetlen ember bármit, amitől más lesz a világ?
Dühösek leszünk, ha e megfoghatatlan példaképek 2ki tudja igaz-e” életükkel kötelességeinkre és kudarcainkra emlékeztetnek, elvárásokat támasztanak elénk!
El lehet-e egyáltalán hinni, hogy egy ember leghőbb vágya az legyen, hogy leprásokat és kitaszítottakat, a ma AIDS-esit és hontalanjait ápolja, testi-lelki gondozását vállalja, különösen, ha az a valaki magas rangú személy.
Erzsébet tizenhárom évesen már hitves, tizenkilenc évesen háromgyermekes özvegy, huszonnégy évesen halott.
Mit csodáljunk benne?
Azt az örökszép hitéletet, mely őt a világból felsőbb, tisztább fénybe emelte, vagy azt a fesztelen, kedves lelkületet, mely erőszak nélkül mindent eligazít, eltűr s kellemével lebilincsel és győz?
Mit csodáljunk benne, azt hogy gyermek maradt végig s huszonnégy évével már a paradicsomot s Golgothát bejárta?
Azt-e, hogy Szt. Ferenc köpenyét többre becsülte II. Frigyes császár koronájánál?
Íme az Istennel egyesült, gazdag fogékony lélek élete; a tudomány szétszedi elemeit, a bölcsészet kommentálja; de azt megalkotni egyik sem képes: az csak Isten kertjében szokott nőni, ott feslik, ott virul és illatozik.
A magyar egyháznak alig van más emléke Szt. Erzsébetről, mint egy darab száraz fa a nyoszolyájából az esztergomi székesegyház kincstárában; bár virágoznék ki a nyolcszáz éves emlékeknek száraz fája Szt. Erzsébet erényeinek követésében; bár éledne föl közöttünk szelleme, a cselekvő szeretet, mely az égbe néz, midőn a földön jár. Mely nemcsak lát, de tesz is.
Esztergomi Várszínház
Hencz József-Killár Kovács Katalin
AZ ÉLET KENYERE
Vígságos szomorújáték Árpád-házi Szent Erzsébetről
A szövegkönyvet Illyés Kinga azonos című műsora alapján átdolgozta: Kolti Helga
Előadó: Kolti Helga
A dalokat írta: Hencz József
A dalok szövegét írta: Killár Katalin
Felkészítők: Mártony Zsuzsa és Szalai Péter
Hogyan kezdjük?
Hogyan közelítsünk egy szent életéhez?
A nyolcszáz, vagy akár száz évvel ezelőtt történtek, a vajon érvényesek-e még?
Meg tudjuk-e érteni ma például az önként vállalt szegénységet? Lehetséges-e olyan szenvedélyesen szeretni, hogy mindenről, tehát a legkedvesebbről, legféltettebbről, legdrágábbról lemondjunk?
Tehet-e egyetlen ember bármit, amitől más lesz a világ?
Dühösek leszünk, ha e megfoghatatlan példaképek 2ki tudja igaz-e” életükkel kötelességeinkre és kudarcainkra emlékeztetnek, elvárásokat támasztanak elénk!
El lehet-e egyáltalán hinni, hogy egy ember leghőbb vágya az legyen, hogy leprásokat és kitaszítottakat, a ma AIDS-esit és hontalanjait ápolja, testi-lelki gondozását vállalja, különösen, ha az a valaki magas rangú személy.
Erzsébet tizenhárom évesen már hitves, tizenkilenc évesen háromgyermekes özvegy, huszonnégy évesen halott.
Mit csodáljunk benne?
Azt az örökszép hitéletet, mely őt a világból felsőbb, tisztább fénybe emelte, vagy azt a fesztelen, kedves lelkületet, mely erőszak nélkül mindent eligazít, eltűr s kellemével lebilincsel és győz?
Mit csodáljunk benne, azt hogy gyermek maradt végig s huszonnégy évével már a paradicsomot s Golgothát bejárta?
Azt-e, hogy Szt. Ferenc köpenyét többre becsülte II. Frigyes császár koronájánál?
Íme az Istennel egyesült, gazdag fogékony lélek élete; a tudomány szétszedi elemeit, a bölcsészet kommentálja; de azt megalkotni egyik sem képes: az csak Isten kertjében szokott nőni, ott feslik, ott virul és illatozik.
A magyar egyháznak alig van más emléke Szt. Erzsébetről, mint egy darab száraz fa a nyoszolyájából az esztergomi székesegyház kincstárában; bár virágoznék ki a nyolcszáz éves emlékeknek száraz fája Szt. Erzsébet erényeinek követésében; bár éledne föl közöttünk szelleme, a cselekvő szeretet, mely az égbe néz, midőn a földön jár. Mely nemcsak lát, de tesz is.