Színházak
Deutsche Bühne Szekszárd
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2008/2009
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
William ShakespeareLear király
Tragédia
- LearBritannia királyaBernd von Bömches
- GonerilLear leányaFrank Ildikó
- ReganLear leányaLotz KataKristin Becker
- CordeliaLear leányaAlice Müller
- BolondAlice Müller
- Gloster grófSzalay Sándor
- Frankföld királyaRareş Hontzu
- EdgarGloster fiaRareş Hontzu
- EdmundGloster törvénytelen fiaKispál Gergely
- Kent grófAndrei Hansel
- Burgund hercegeFarkas Gergő
- OszvaldGoneril udvarnokaFarkas Gergő
- Cornwall fejedelemHarmath Albert
- Alban fejedelemTamási Tóth József
- AggastyánGloszter haszonbérlőjeFlorin Gabriel Ionescu
Hírnök, nemes, tiszt: Kutasi Balázs
Tisztek, katonák, kísérők: Bajnok Gábor, Bogdán György, Deák Mihály, Horváth Csaba
Fény: Marton Balázs
Hang: Antal Viktor
Öltöztető: Rózsa Erzsébet
Kellék: Illés Eszter
Technikusok: Kaposi András, Imre Tibor
- rendezőFlorin Gabriel Ionescu
- díszlettervezőFlorin Gabriel Ionescu
- jelmeztervezőCsegöldy Erika
- rendezőasszisztensSzemerédi Fanni
A század- illetve ezredfordulók mindig is félelemmel töltötték el az embereket, hiszen valami véget ért és valami új, ismeretlen vette kezdetét. A Lear király születésekor 1605-öt írtak és vészjósló jelenségek - üstökösök, napfogyatkozás, I. Erzsébet halála - hirdették a világvégét. Ezt a hangulatot fogalmazta meg Shakespeare Lear király című tragédiájában, melynek központi hőse már élete végén jár. Ez egyben a dráma különlegessége is: mi történhet még egy a halálához közeledő idős emberrel?
Az idős Lear elhatározza, hogy lemond koronájáról, és birodalmát felosztja három lánya között, aszerint hogy melyik szereti őt a legjobban. Hogy végleg megszabaduljon a királyi felelősség terhétől, próbára teszi őket. Cordélia, a legkisebb -, akinek szeretetében leginkább bízik – megtagadja apja gyerekes kérését: „Szeretem felségedet tisztem szerint, sem többé, sem kevésbé.” Lear dühösen kitagadja lányát az örökségből, és a két idősebb, Goneril és Regan között osztja fel birodalmát. Kent grófja, a király hű alattvalója szembeszáll a királyi tekintéllyel, megkérdőjelezi a döntés helyességét, ezért a király száműzi őt…
A király döntése nyomán kialakult kaotikus helyzetben a többi szereplő is dönteni kényszerül. Kent, a Bolond és Gloster megmutatják, mi az önfeláldozó hűség, miközben ők is megélik saját tragédiájukat. Gloster sorsa hasonló mint Learé: a fiúi szeretet látszata és valósága közt ő sem tud különbséget tenni, és ezért bűnhődnie kell.
Lear hajlott kora ellenére meggondolatlan és gyerekes tettekkel jut el mindennek kezdetéhez és végéhez. Lemond koronájáról, vagyonát felosztja lányai között. Ki-ki érdeme szerint kap az örökségből, aszerint hogy mennyire szereti apját. Cordélia, legkisebbik révén, ha tudná sem akarná túlszárnyalni nővérei nyelvi bravúrjait . Emlékezzünk vissza arra a mesére, mikor a három nővér közül a legkisebbik lány úgy szerette apját, mint az emberek a sót. Természetesen Learnek sem tetszik a válasz és kitagadja Cordéliát az örökségből. A meggondolatlan döntések sorozatáért azonban keményen megbünteti az élet.
A történet meseként indul és véres bosszútörténetként végződik. Az emberi butaság és a világmindenségben rejlő ősi gonoszság olyan mértéket ölt itt, melyre nincs magyarázat. Az ok-okozati összefüggések egyre mélyebbre húzzák a hősöket és csak nagyon kevés remény marad az új élet lehetőségére.
William Shakespeare: KÖNIG LEAR
Tragödie in zwei Aufzügen
Der alternde König Lear beschließt, da er sich ein ruhigeres Leben ohne die Verantwortung eines Königs wünscht, sein Reich unter seinen drei Töchtern Goneril, Regan und Cordelia aufzuteilen. Hierzu veranstaltet er einen ‚Liebestest‘, um zu erfahren, welche seiner Töchter ihn am meisten liebt. Cordelia, seine Lieblingstochter, durchkreuzt seinen Plan jedoch und verweigert sich dem Test. Während ihre Schwestern ihrer angeblichen Liebe zu ihrem Vater verbal Ausdruck verleihen, sagt sie schlicht, dass sie ihn genau so liebe, wie eine Tochter ihren Vater zu lieben hat - nicht mehr und nicht weniger. Aufgebracht enterbt Lear seine jüngste Tochter und teilt ihren Anteil unter
den beiden älteren auf. Der Graf von Kent, der Lears Vorgehen kritisiert, wird von ihm verbannt…
Az idős Lear elhatározza, hogy lemond koronájáról, és birodalmát felosztja három lánya között, aszerint hogy melyik szereti őt a legjobban. Hogy végleg megszabaduljon a királyi felelősség terhétől, próbára teszi őket. Cordélia, a legkisebb -, akinek szeretetében leginkább bízik – megtagadja apja gyerekes kérését: „Szeretem felségedet tisztem szerint, sem többé, sem kevésbé.” Lear dühösen kitagadja lányát az örökségből, és a két idősebb, Goneril és Regan között osztja fel birodalmát. Kent grófja, a király hű alattvalója szembeszáll a királyi tekintéllyel, megkérdőjelezi a döntés helyességét, ezért a király száműzi őt…
A király döntése nyomán kialakult kaotikus helyzetben a többi szereplő is dönteni kényszerül. Kent, a Bolond és Gloster megmutatják, mi az önfeláldozó hűség, miközben ők is megélik saját tragédiájukat. Gloster sorsa hasonló mint Learé: a fiúi szeretet látszata és valósága közt ő sem tud különbséget tenni, és ezért bűnhődnie kell.
Lear hajlott kora ellenére meggondolatlan és gyerekes tettekkel jut el mindennek kezdetéhez és végéhez. Lemond koronájáról, vagyonát felosztja lányai között. Ki-ki érdeme szerint kap az örökségből, aszerint hogy mennyire szereti apját. Cordélia, legkisebbik révén, ha tudná sem akarná túlszárnyalni nővérei nyelvi bravúrjait . Emlékezzünk vissza arra a mesére, mikor a három nővér közül a legkisebbik lány úgy szerette apját, mint az emberek a sót. Természetesen Learnek sem tetszik a válasz és kitagadja Cordéliát az örökségből. A meggondolatlan döntések sorozatáért azonban keményen megbünteti az élet.
A történet meseként indul és véres bosszútörténetként végződik. Az emberi butaság és a világmindenségben rejlő ősi gonoszság olyan mértéket ölt itt, melyre nincs magyarázat. Az ok-okozati összefüggések egyre mélyebbre húzzák a hősöket és csak nagyon kevés remény marad az új élet lehetőségére.
William Shakespeare: KÖNIG LEAR
Tragödie in zwei Aufzügen
Der alternde König Lear beschließt, da er sich ein ruhigeres Leben ohne die Verantwortung eines Königs wünscht, sein Reich unter seinen drei Töchtern Goneril, Regan und Cordelia aufzuteilen. Hierzu veranstaltet er einen ‚Liebestest‘, um zu erfahren, welche seiner Töchter ihn am meisten liebt. Cordelia, seine Lieblingstochter, durchkreuzt seinen Plan jedoch und verweigert sich dem Test. Während ihre Schwestern ihrer angeblichen Liebe zu ihrem Vater verbal Ausdruck verleihen, sagt sie schlicht, dass sie ihn genau so liebe, wie eine Tochter ihren Vater zu lieben hat - nicht mehr und nicht weniger. Aufgebracht enterbt Lear seine jüngste Tochter und teilt ihren Anteil unter
den beiden älteren auf. Der Graf von Kent, der Lears Vorgehen kritisiert, wird von ihm verbannt…
2008. 05. 07.
Galéria
Színház-választó
Válassza ki a keresett színház kategóriáját majd nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!