Interaktív: ősbemutató az Ács Alajos Stúdióban
Szerdán, december 20-án, 18 órai kezdettel mutatja be az Interaktív című stúdióelőadását a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata, Lendvai Zoltán rendezésében. A bérletben választható előadásként műsorra tűzött produkció bemutatójára már csak korlátozott számban válthatók jegyek az Északi Színház jegypénztárában.
Varga Lóránt kortárs magyarországi drámaíró darabjának premierje ősbemutató is egyben, hiszen Lendvai Zoltán rendező munkája nyomán most először kerül színpadra a rendkívül izgalmas, napjaink problémáit boncolgató darab.
A rendező visszatérő vendég a Harag György Társulatnál, akinek a nevéhez több ősbemutató is kötődik: Spíró György Helló, doktor Mengele! és Székely Csaba Semmit se bánok! című drámájáé, mely utóbbival a bukaresti Országos Színházi Fesztiválra is meghívást kapott a társulat, néhány évvel ezelőtt. Az ősbemutatók mellett olyan közönségsikerek is az ő nevéhez fűződnek, mint a számtalanszor játszott Család ellen nincs orvosság, a Pénz az égből vagy az Anconai szerelmesek.
„A Harag György Társulatnak fontos küldetésévé vált az elmúlt évtizedben, hogy kortárs drámaírók munkáit vigyük színre ás lehetőleg minden évad tartogasson egy ősbemutatót is. Műsorpolitikánk fontos vonulata ez, amely által a társulat történetének egy nemes hagyományát szándékszunk feléleszteni, hiszen a rendszerváltás előtti sötét és elnyomástól terhes időszakában ez a társulat az erdélyi magyar drámatermés fontos megmutatkozási felületét biztosította a kortárs szerzőknek. Szatmári színpadon szólalt meg először Kányádi Sándor vagy Kocsis István számos darabja, rendkívüli színészegyéniségek tolmácsolásában, de rendszeresen játszottak Sütő András műveit is. E fontos hagyományunk felelevenítésének jegyében tűztük műsorunkra az elmúlt évtizedben Szőcs Géza, Visky András, Spiró György, Székely Csaba, Láng Zsolt és Hatházi András egy-egy darabját és ennek jegyében tűztük műsorra Varga Lóránt izgalmas szövegét is. A most bemutatandó stúdióelőadás, úgy érzem, több generáció figyelmére is méltán tarthat számot, az előadás ugyanis - legalábbis látszólag - az oktatásügy problémáit is tematizálja, de olyan módon, hogy valójában az egész társadalmunkról is beszél. Nem véletlen talán, hogy az előadás iránt már most jelentős szakmai érdeklődés mutatkozik, miközben már jegyek is alig kaphatók az első két előadásra.” – mondja Bessenyei Gedő István, a Harag György Társulat művészeti igazgatója.
Lendvai Zoltán egy másik színházi produkció kapcsán figyelt fel Varga Lóránt kortárs drámaíró műveire, majd többet is elolvasva esett a választása az Interaktív című írásra. Megragadta, hogy Varga komoly problémákról beszél, nagyon szellemes szöveggel, a színészek számára pedig jó játéklehetőségeket kínál. Ráadásul a darab végéig maga a néző sem tudja, hogy kinek adjon igazat, olyan kérdésekben, amelyek mindenkit érintenek.
"Az előadás számos kérdést felvet. Az biztos, hogy a világ változik. De jófelé? Tetszenek azok a folyamatok, amiket látsz? Vagy fáj, hogy elvesznek azok az értékek, amelyekben hittél? És mit teszel te, éppen te, hogy megvédd mindazt, amit egykor fontosnak tartottál? Meddig vagy hajlandó elmenni az érdekükben? Szembeszállnál értük másokkal? Vagy már kellően kiégett és cinikus vagy, hogy csak puffogj inkább, de ne cselekedj? És lehet-e tenni (még) valamit egyáltalán és ha igen, mit? És mi van, ha cselekszel, de nem a te nézőpontod a helyes? Ha csak rá akarsz erőszakolni valamit a világra, ami már nem is létezik? Vagy mi van, ha nem is csak a nemes cél vezet? Ha csak bizonyítani akarsz másoknak, vagy épp csak hatalmat akarsz? És amúgy, ha szent a cél, tényleg minden eszköz megengedett?" – sorolja a rendező a kérdéseket, amelyek nemcsak a darab szerzőjét foglalkoztatták, hanem a nézőt is elgondolkodtatják az előadást látva.
„Mi történik akkor, ha öt tanár beszédbe elegyedik egymással? Törvényszerűen a gyerekekről, a tanári létről, a tanításról beszélgetnek, mintha soha nem lett volna más téma a világegyetemben. Nincs ez másképpen azzal az öt tanárral sem, akik egy külföldi útra kísérik el az iskola kórusát. A gyerekek már a szobáikban, a tanárok összegyűlnek egy kis baráti csevegésre – csak semmi formalitás, mi, felnőttek barátok között vagyunk.
De mi történik akkor, ha az egyik tanárnak konkrét terve van ezzel az estével? Eléri-e a célját, és ha eléri, akkor annak mindenki örülni fog? Ahogy telik az idő és válik könnyedebbé a hangulat, úgy bomlanak ki a vélemények egyre erőteljesebben a nevelésről, a szigorról, arról, hogy az engedékenység segíti-e előre a diákokat, és így az a következő generációt, vagy kell a szigor, a fegyelem, sőt, akár az erőszak. És persze, hogy hol van az a vonal, amit meg kell húzni, ami mögé már nem szabad belépni?
Az idő telik, a vélemények, szenvedélyek egyre nyíltabbak lesznek, és a téma már nem egy általános iskolát érint, hanem egy sokkal nagyobb léptékű intézmény irányításának kérdését feszegeti, mely kérdésben végsősoron mindenkinek döntenie kell, a tanároknak, de a nézőknek is egyaránt” – olvasható az előadás szinopszisában.
Az előadásban színpadra lép Nagy Csongor Zsolt, Bogár Barbara, Rappert-Vencz Stella, Varga Sándor és Méhes Kati. A produkció díszlettervezője Fornvald Gréti, jelmeztervezője pedig Szabó Anna. Az előadás létrehozásában ügyelőként és súgóként Varga Katalin dolgozott.
A rendező visszatérő vendég a Harag György Társulatnál, akinek a nevéhez több ősbemutató is kötődik: Spíró György Helló, doktor Mengele! és Székely Csaba Semmit se bánok! című drámájáé, mely utóbbival a bukaresti Országos Színházi Fesztiválra is meghívást kapott a társulat, néhány évvel ezelőtt. Az ősbemutatók mellett olyan közönségsikerek is az ő nevéhez fűződnek, mint a számtalanszor játszott Család ellen nincs orvosság, a Pénz az égből vagy az Anconai szerelmesek.
„A Harag György Társulatnak fontos küldetésévé vált az elmúlt évtizedben, hogy kortárs drámaírók munkáit vigyük színre ás lehetőleg minden évad tartogasson egy ősbemutatót is. Műsorpolitikánk fontos vonulata ez, amely által a társulat történetének egy nemes hagyományát szándékszunk feléleszteni, hiszen a rendszerváltás előtti sötét és elnyomástól terhes időszakában ez a társulat az erdélyi magyar drámatermés fontos megmutatkozási felületét biztosította a kortárs szerzőknek. Szatmári színpadon szólalt meg először Kányádi Sándor vagy Kocsis István számos darabja, rendkívüli színészegyéniségek tolmácsolásában, de rendszeresen játszottak Sütő András műveit is. E fontos hagyományunk felelevenítésének jegyében tűztük műsorunkra az elmúlt évtizedben Szőcs Géza, Visky András, Spiró György, Székely Csaba, Láng Zsolt és Hatházi András egy-egy darabját és ennek jegyében tűztük műsorra Varga Lóránt izgalmas szövegét is. A most bemutatandó stúdióelőadás, úgy érzem, több generáció figyelmére is méltán tarthat számot, az előadás ugyanis - legalábbis látszólag - az oktatásügy problémáit is tematizálja, de olyan módon, hogy valójában az egész társadalmunkról is beszél. Nem véletlen talán, hogy az előadás iránt már most jelentős szakmai érdeklődés mutatkozik, miközben már jegyek is alig kaphatók az első két előadásra.” – mondja Bessenyei Gedő István, a Harag György Társulat művészeti igazgatója.
Lendvai Zoltán egy másik színházi produkció kapcsán figyelt fel Varga Lóránt kortárs drámaíró műveire, majd többet is elolvasva esett a választása az Interaktív című írásra. Megragadta, hogy Varga komoly problémákról beszél, nagyon szellemes szöveggel, a színészek számára pedig jó játéklehetőségeket kínál. Ráadásul a darab végéig maga a néző sem tudja, hogy kinek adjon igazat, olyan kérdésekben, amelyek mindenkit érintenek.
"Az előadás számos kérdést felvet. Az biztos, hogy a világ változik. De jófelé? Tetszenek azok a folyamatok, amiket látsz? Vagy fáj, hogy elvesznek azok az értékek, amelyekben hittél? És mit teszel te, éppen te, hogy megvédd mindazt, amit egykor fontosnak tartottál? Meddig vagy hajlandó elmenni az érdekükben? Szembeszállnál értük másokkal? Vagy már kellően kiégett és cinikus vagy, hogy csak puffogj inkább, de ne cselekedj? És lehet-e tenni (még) valamit egyáltalán és ha igen, mit? És mi van, ha cselekszel, de nem a te nézőpontod a helyes? Ha csak rá akarsz erőszakolni valamit a világra, ami már nem is létezik? Vagy mi van, ha nem is csak a nemes cél vezet? Ha csak bizonyítani akarsz másoknak, vagy épp csak hatalmat akarsz? És amúgy, ha szent a cél, tényleg minden eszköz megengedett?" – sorolja a rendező a kérdéseket, amelyek nemcsak a darab szerzőjét foglalkoztatták, hanem a nézőt is elgondolkodtatják az előadást látva.
„Mi történik akkor, ha öt tanár beszédbe elegyedik egymással? Törvényszerűen a gyerekekről, a tanári létről, a tanításról beszélgetnek, mintha soha nem lett volna más téma a világegyetemben. Nincs ez másképpen azzal az öt tanárral sem, akik egy külföldi útra kísérik el az iskola kórusát. A gyerekek már a szobáikban, a tanárok összegyűlnek egy kis baráti csevegésre – csak semmi formalitás, mi, felnőttek barátok között vagyunk.
De mi történik akkor, ha az egyik tanárnak konkrét terve van ezzel az estével? Eléri-e a célját, és ha eléri, akkor annak mindenki örülni fog? Ahogy telik az idő és válik könnyedebbé a hangulat, úgy bomlanak ki a vélemények egyre erőteljesebben a nevelésről, a szigorról, arról, hogy az engedékenység segíti-e előre a diákokat, és így az a következő generációt, vagy kell a szigor, a fegyelem, sőt, akár az erőszak. És persze, hogy hol van az a vonal, amit meg kell húzni, ami mögé már nem szabad belépni?
Az idő telik, a vélemények, szenvedélyek egyre nyíltabbak lesznek, és a téma már nem egy általános iskolát érint, hanem egy sokkal nagyobb léptékű intézmény irányításának kérdését feszegeti, mely kérdésben végsősoron mindenkinek döntenie kell, a tanároknak, de a nézőknek is egyaránt” – olvasható az előadás szinopszisában.
Az előadásban színpadra lép Nagy Csongor Zsolt, Bogár Barbara, Rappert-Vencz Stella, Varga Sándor és Méhes Kati. A produkció díszlettervezője Fornvald Gréti, jelmeztervezője pedig Szabó Anna. Az előadás létrehozásában ügyelőként és súgóként Varga Katalin dolgozott.