Létezik-e szabad akarat? Én alakítom a saját sorsomat, vagy a sorsom alakít engem? Talán minden döntésem annak az eredője, hogy mivé formáltak engem a körülmények, és mit hozott ki belőlem a pillanat, mikor meghoztam. A Rendezői változat c. darab úgy járja körül ezt a kérdést, ahogyan az álmok − megszemélyesítve a képlet minden elemét. A főszereplő Ida, maga is szimbólum − ahogy Dosztojevszkij írta, az ember már csak azért is hibázik, hogy érezhesse, hogy nem csupán orgonasíp a nagy isteni gépezetben − Ida másra sem képes, mint hibázni. Története annak a története, hogy megértse, mit is jelent az, hogy ‘hiba’ − mikor az ember úgy dönt, hogy nem lesz elég ügyes ahhoz, hogy megtegyen valamit, amihez nincs kedve. Ezen az úton társa Emil, az író. Az Ida által főszerepelt, és általunk nézett darab írója. A szabad akarat nagy híve és gyakorlója. Ida igaz szerelme azonban Ede, a rendező, aki úgy érzi, minden döntése nehéz gyermekkorának, és anyjával való bonyolult viszonyának terméke. Az erről rendezett darabjához castingol színésznőt, hogy eljátssza az anyja szerepét. Ida természetesen nem kapja meg a szerepet, hisz személyiségéből adódóan bármire való bármilyen törekvése szükségszerűen sikertelen. Ilka azonban akármihez is kezd, sikerrel jár. Meg is kapja Ede anyjának szerepét. De feltétlenül jobban jár az, akinek minden sikerül, amit csak a fejébe vesz? És ha az ember úgy dönt, hogy öngyilkos lesz? Vagy nem is dönt úgy, csak mindenféle gyógyszerek hatása alatt a fejébe veszi, hogy tud repülni, és kiugrik az ablakon? Itt hol a döntés? Hol az akarat? És hol a siker? Ede is erre keresi a választ az anyjáról rendezett darab munkafolyamatán keresztül. Ez a keresés az, ami végül elvezeti őt Idához, Idát pedig hozzá. Emil elveszíti az uralmat az általa teremtett világ fölött, Ilka pedig újraértelmezi a “siker” fogalmát élet és halál kérdésében.

A szerzőről:

Znajkay Zsófia (30) a Filmművészeti Egyetem Televíziós műsorvezető és adásrendező szakán tanult 2006-tól 2009-ig. Riportok, interjúk, dokumentumfilmek által került szakmai viszonyba a dialógus műfajával. 2010-ben A Bárka Színház recepciósaként dolgozott először színházban. A TÁP Színházhoz 2013-ban csatlakozott. Itt színészi, előadói, asszisztensi minőségben működött elsősorban, mígnem 2015-ben megírta első saját darabját, “Az ölében én” címmel, mely támogatást nyert a 2016-os Katona József pályázaton, és melyet idén februárban meg is rendezett és be is mutatott a MU színházban. A Rendezői változat a szerző második darabja.