Színházak
Deszka Fesztivál
- 2023/2024
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2008/2009
- 2007/2008
- 2004/2005
Kalmár Zsuzsa - Ralbovszki Csaba - Kovács Nemes Andor - Brestyánszki B. R.Adieu Bandi
- AdyKovács Nemes Andor
- LédaKalmár Zsuzsa
- DodóRalbovszki Csaba
- rendezőMezei Zoltán
- díszlettervezőKis-Kovács Gergely m.v.
- zeneszerzőifj. Kucsera Géza
Álmom, ébrenlétem, szenvedésem örömem te vagy. Látod, érzed, hogy mennyire szeretlek? Nagyon szeretlek. Nagyon. És nagyon hamar el kell dölnie a sorsomnak, mert így nem bírom. Százszor jelensz meg nekem éjszakánként, amikor egyedül vagyok és én kívánlak és milliószor csókollak álmomban. Csókollak, szorítlak, vágyammal bennedvagyok, te édes, egyetlen asszony, minden percben...
…
Jártunk-e mi együtt, vagy együtt jártunk-e mi Párizsban, Párizsunkban, mely kínokban vonaglik most, mint egy makrójától fojtogatott szabados delnő? Ha együtt kóborogtuk volna be a Várost, kinek meg kell bocsátanunk, miként Magdalénának Krisztus megbocsátott, ne feledjük el egymást. És ne feledjük el, hogy Párizs rabló volt, mint a szerelem, de a szerelemnél szebb ajándékot nem kapott az ember, és Párizs csakugyan az új Athén volt. Be rejtett engem, be mámorosított, be rossz volt, és be vidámító: kicsiny zugainak, groteszk embereinek árnyai most megszentelődnek.
2009. 02. 21. Soltis Lajos Stúdió