Dózsa György és Dózsa Gergely. Egy katona, egy pap. Hő és fény, de egyazon tűzből. Harcolnak egymással, de nem azért, hogy elpusztítsák a másikat, hanem hogy fölemeljék. Vajon mai testvérháborúink is ilyenek? Ötszáz éve tanuljuk ezt a leckét. Tudjuk?