Bíró Kriszta és Brasch Bence a budaörsi színházban (újra)bemutatott Koldusoperában

„Fehér Balázs Benő a számos rendezést megélt Koldusoperának mai, swages hangulatot ad. Ez vonzó lesz a divat pillanatnyi rezdüléseire fogékony Z-generációnak, de izgalmas kísérlet az idősebbeknek is. A színészek stilizált játékán láthatjuk, hogy itt csak játsszuk a gazembert, miközben velünk is játszanak, és a játék nem babra megy. Erről legkésőbb akkor bizonyosodunk meg, amikor Bicska Maxit kötéllel a nyakában látjuk. Mert mi egy autólopás egy autópálya építéshez képest? – kérdezi. A kacagás előtt és után sóhajtásnyi csönd.” – írta akkor a bemutatót követően az előadásról Mosolygó Miklós a Revizorban.
A Dreigroschenoper ősváltozata, John Gay 1728-as zenés balladákkal teletűzdelt műve valószínűleg minden idők első musicalje. A szerző a kor vezető politikusainak állított benne emlékművet, olyat, hogy nem köszönték meg. Nem is nagyon volt miért: Gay The Beggar’s Operájának karakterei a kor néhány valóságos eseményét, illetve szereplőjét idézik meg. Bertolt Brecht a Koldusopera megírásakor mindössze harmincéves, radikálisan újat állított előadásaival.