1908-ban jelenik meg Molnár Ferenc Muzsika című novelláskötete, melyben a vásári kikiáltó és egy kis cselédlány szerelméről írt története olvasható, a címe Az altató mese. Ez lesz a Liliom alapötlete. A színművet 1909. december 7-én mutatja be a Vígszínház.
A bemutatón megbukik a darab, de két évvel később, a bécsi premier után – ahol viszont tombolt a közönség – kezdi meg máig tartó világkarrierjét. Puccini operát, Gershwin musicalt szeretett volna írni a Liliomból; ekkor még Molnár nem állt kötélnek, féltette a darabot; de később hozzájárult a Carousel, azaz Körhinta zenés darab átiratához.
A színpadi hírnév meghozza a filmipar érdeklődését is. Többek között 1933-ban Fritz Lang, 1956-ban Henry King rendez filmet a Liliomból.
Jelentősebb magyarországi bemutatók a közelmúltból: 1982. Szolnoki Szigligeti Színház (rendező: Babarczy László, szereplők: Lukáts Andor - Liliom, Fehér Anna – Julika); 1997. Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház (rendező: Paulo Magelli, Kaszás Géza – Liliom, Olasz Ági – Julika); 2001. Krétakör Színház (rendező: Schilling Árpád, Nagy Zsolt – Liliom, Láng Annamária – Julika).
2006. októberében a Népligethez közeli Bárka Színház is műsorra tűzi Molnár Ferenc e csodálatos remekművét, a ligeti körhintás legendáját.
Tersánszky Józsi Jenő így üdvözölte e külvárosi legendát és az írót az 1929-es Nyugatban:
„Ennek a Liliomnak a levegője, ez a szemérmességet röstellő és fojtogató, pökhendien érzelmes, és érzékenyszívű levegő, az a bizonyos budapesti, ami már függetlenítette magát Bécs atyáskodásától. Ez a levegő a kamasz nagyváros Budapesté, aki már a saját lábán akar járni és a saját hangját hallani és az ifjúság merszével ítéli meg a dolgokat…”