Hírek
Izgalmas pillanatokban nem volt hiány az idei Együtt a művészetért! Díjátadó Gálán sem. Az évad legjobbjait a nézők választották meg, és arra, hogy ki veheti át az elismerést, csak akkor derült fény, amikor kinyílt a boríték, ami annak a nevét rejtette, aki a legtöbb szavazatot kapta. A legjobb női epizodista ebben az évadban Kovács Panka lett.
Nagyon meglepődtem, amikor az én nevem mondták ki” – árulta el Kovács Panka színművész. „A többi jelölttel együtt várakoztunk hátul, és igazából azt éreztem, hogy ezt a díjat nemcsak mi hárman, hanem még nagyon sokan megérdemelték volna. Az járt az eszemben a díjátadó előtti pillanatokban, hogy ha bármelyikünk kapja, nagyon fogok örülni, de nem számítottam rá, hogy az én nevemet mondják ki. Ez volt az első évadom Kecskeméten, és nagyon nagy megtiszteltetés, hogy egyből ennyire jól fogadott a közönség.”
Az évad számos izgalmas feladatot hozott Kovács Panka számára. Olyan lehetőségeket, amiknek köszönhetően mindenféle műfajban megmutathatta tehetségét. „Nagyon összetett évadom volt, játszhattam idén bohózatban, drámában, mesejátékban és krimiben is. Tényleg nagyon sokszínű volt. Szép Ernő szerelmes históriája, a Lila ákác volt az első kecskeméti premierem. Kovács Lehellel dolgoztam már együtt korábban, de most ebben a darabban mint rendező találkoztam vele. Nagyon jó volt ebbe a próbafolyamatba belecsöppenni. Az utána következő darabokra is nagyon jó visszanézni: a Szentkirályfira, az Oscarra, Az Ackroyd-gyilkosságra és a Veszedelmes viszonyokra is. Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy mindig örömmel jövök be dolgozni, hogy sose mondom azt, hogy ma nincs kedvem hozzá.”
Kovács Panka az első hírös városban töltött évada után úgy érzi, otthonra talált a kecskeméti teátrumban. Ehhez a kollégák nyitottsága és a közönség szeretete is hozzájárult. „Elég sok színházban megfordultam már, kerestem eddig a helyemet, de itt most azt érzem, itthon vagyok. Szegedről származom, és amikor először jöttem le ide próbálni, elkapott az érzés, hogy végre jó irányba megyek. Lehet, hogy ez egy helyrajzi adottság, hogy az Alföldet érzem az otthonomnak. A társulat is nagyon befogadó, sokakat ismertem már közülük a Kaposvári Egyetemről, a vezetőségből pedig Cseke Péter direktoron kívül mindenkivel dolgoztam már korábban, tehát nem egy idegen közegbe jöttem. De azt is nagyon jó volt megtapasztalni, hogy Kecskemét városa mennyire nyitott és befogadó. Lenyűgöző számomra az is, hogy milyen sokszínű a repertoár, és a nézők minden műfajra nyitottak.”
A következő évadban is nagyszerű szerepek várnak Kovács Pankára. Ősszel mesedarabban és bohózatban is láthatja majd a közönség. „A Gyere haza, Mikkamakka! próbái már az évad végén elkezdődtek. Abban az előadásban Vacskamatit alakítom majd. Bár a mesedarabbal kezdtük a munkát, de az első premierem a Kölcsönlakás lesz. Kíváncsian várom, hogy milyen feladatokat tartogat még nekem az évad!”
-
Művészek írták
Tündérpalota, ma – Csongor és Tünde
A Csongor és Tünde drámairodalmunk harmadik óriása – színpadra állítása örök kihívás volt és lesz. Vörösmarty Mihály instrukcióként nagy mennyiségben írt elő szcenikai csodákat, varázslatokat, amelyektől 1830 óta a mű nem a rendezők, inkább a látványtervezők álma. Szegő György -
Interjúk
Apám morális tartása az, ami beárazta vagy bemérte, hogy nekem miről mi az ítéletem
Verebes István színész, rendező, közéleti ember. Pályája évtizedeken átível, a színház, televízió és a publicisztika világába egyaránt. Lovas Ildikó -
Interjúk
„... az föld pedig vala ékesség nélkül való és puszta és setétség vala és az Úrnak lelke táplálja vala az vizeket…”
…köszönés után a Vizsolyi Biblia szavaival fogad Csernus Mariann, akivel utoljára 3 éve beszélgettem, amikor a Bethlen Téri Színházban ismét előadta a Biblia maga által dramatizált változatát, amelyet négy évtizeden keresztül játszott szerte az országban. Lovas Ildikó






















