A vagány vers-zenélésként aposztrofált előadás zártkörű bemutatóját április 12-én tartották a XV. kerületi Csokonai Művelődési Házban 350 diáknak, mielőtt országjáró útjára indulna a Petőfi bicentenárium apropóján. A költőt Csányi Dávid kelti életre a darabban, feleségét, Szendrey Júliát Nemcsók Nóra alakítja.

„Petőfit az ikont játszani megtiszteltetés, másrészt izgalmas, hogy egy vidám, vagány örömzenélés a Forr a dalunk! , nincs leöntve pátoszos cukormázzal. Könnyen beleeshettünk volna abba a hibába, hogy kimondjuk Petőfi nevét és rögtön egy egyenes hát, egy szobor, egy ikon jut eszünkbe. Ez a karakter így nem mozdul meg, nem élő, viszont a mi koncepciónk hétköznapi embereket mutat be, akik a magyar történelmet írták. Petőfi korszakának az influenszere volt. Nagyon stíl, vagány és ontja magából a művészetet”  - vélekedett a színész.

Nemcsók Nóra számára igazi kihívás a költő feleségének alakítása, továbbá, hogy a mai fiatalok számára is élvezetes legyen Petőfi munkássága.

„A kapcsolódás fontos. Közel 200 éve születtek ezek a művek. Szeretnénk, hogy a diákok ne csak azért ismerjék meg Petőfit, mert el kell olvasni, ott a felelés mumusa az iskolában, hanem mert izgalmas és kortalan, amit alkotott. A koncepció másik fontos része Petőfi és Szendrey munkássága és kapcsolata, amit élményszerűen jelenítünk meg a Forr a dalunk! - ban. Ez a szerelem testi-lelki egyensúlyt adott ennek a két embernek. Erre is fókuszálunk, hiszen – mint látható - egy ilyen kapcsolatból akár a történelmet is képes befolyásolni” – vélekedett Nóra, aki szerint az előadásnak jót tett, hogy függetlenként jött létre.

„Nem egyszerű a független szférában lenni, érezzük, hogy kapuk záródnak be, viszont ajtók is nyílhatnak. Sokkal jobban rá vagyunk utalva a kreativitásunkra, gondolok itt a próbateremre vagy a díszletekre. Nem akarok minden poént ellőni, de pont a díszletekkel szerettünk volna párhuzamot vonni Petőfi vándorszínész korszaka és a mai független színházi lét között” -mesélte Nóra.

Gerlits Réka, a Terminal Workhouse produkciós vezetője és a Bátorságok Könyve egyik alapítója számára egyértelmű volt, hogy kik lesznek az alkotótársai a Forr a dalunk! - ban.

„Molnár Györggyel a #cafe.desire előadásunkban dolgoztunk együtt, ami Kosztolányi Dezső munkásságát dolgozza fel. Gyuri bácsi elképesztő zenét készített a produkcióhoz. Már akkor beszélgettünk arról, hogy szeretnénk majd egy Petőfi vers-színházi előadást csinálni. Átküldtem neki három versét az egyik beszélgetésünk után és nem viccelek, két perc múlva megzenésítette őket. Igyekeztünk a felsős diákoknak trendivé és értethetővé tenni Petőfit és korát úgy, hogy a tanárok és a szülők se érezzék egy kötelező maszlagnak a produkciót. Dávid még a Főiskolán volt az osztálytársam, sokáig a Budaörsi Latinovits Színházban dolgozott illetve a Drága Örökösökben is láthatjuk. Csináltunk együtt egy előadást, az Állati színjátékot, amit Dávid később felújított és aktualizálta rendezőként, amiben én meg Nóri is játszottunk. Nóri hangi adottságai elképesztőek, nem volt kérdés, hogy neki kell Júliának lennie” – mesélte Réka.

Molnár György úgy érezte, a lehetetlent kellett megugrania a Forr a dalunk! zenei munkálatai közben.
„Lackfi János szokta mondani; a halott költő a jó költő, mert az már nem tud védekezni, minden megoldás jó, ha fel akarjuk dolgozni valamelyik művét. Emlékeim szerint tényleg tőlem jött az ötlet. Idáig könnyű volt, ugyanis utána egy nagyon durva, aprólékos munkafolyamat következett; rengeteg irodalmi és történelmi kutatómunkát kellett csinálnunk, mire kirajzolódott ez a történet. Mindezt egy körülbelül iskolai tanóra,  45-50 percébe belesűríteni úgy, hogy nem dobáljanak meg minket a diákok paradicsommal…életem egyik legizgalmasabb kihívása volt, de úgy gondolom, megugrottuk a lehetetlent!” – vélekedett a zeneszerző.

A művészeti csoport célja, hogy fontosabb irodalomtörténeti és történelmi tények bemutatása mellett, a lényeg a közönséggel való közös művészi játékon legyen és azon a könnyed, laza és humoros megközelítésen, amivel megmutathatjuk Petőfi vagány, de mégis emberi oldalát. Azt, hogy bár más a kor, 200 évvel ezelőtt is léteztek sztárok és “influenszerek”, akiknek a szavára felfigyeltek és gondolataik erővel bírtak. Olyan erővel, amiből új stílusok, művészeti produktumok és akár egy forradalom született.

Petőfi Sándor: Csányi Dávid, Szendrey Júlia: Nemcsók Nóra
Zene: Molnár György, Hang: Wagner-Puskás Péter, Produkciós vezető: Gerlits Réka