Pataki András, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház művészeti vezetője állítja színpadra a Lee Hall, Tom Stoppard és Marc Norman forgatókönyve alapján született történetet, amelyben a nő férfi, a férfi nő, a szerelemnek azonban ez a megfordult világ sem szab határt. 

Nehéz út vezetett a sikerig, a történet eleinte nem aratott osztatlan sikert a filmet vászonra vivő alkotók és szereplők között. Még maga Julia Roberts is kiszállt, pedig övé lehetett volna a később hét Oscar-díjra ítélt film főszerepe – bár ő sokkal inkább játszópartnere miatt döntött a kilépés mellett. A film végül egy másik alkotó gárdával, új szereplőkkel magára talált és a mai napig nagy sikernek örvend – akárcsak a jóval később keletkezett színpadi verziója. 

„Nagyon ritka az, hogy a huszonegyedik század határán ilyen remekművek születnek. A Szerelmes Shakespeare egyrészt mesél egy olyan korról, amelyről mindannyiunknak, akik színházzal foglalkozunk, van egy-egy nosztalgikus élménye, másfelől pedig furcsa betekintést ad a nézők számára abba, hogyan készül egy színdarab, hogyan készült a 16. században egy színpadi előadás, de betekintést nyújt továbbá egy zseni agyába is, ezzel együtt pedig abba, hogyan készül egy zseni, hogyan válik valakiből zseni, és milyen lépcsőfokok járulhatnak hozzá – és beszél arról is, hogyan inspirálja a szerelem a művészetet” – foglalta össze Szente Vajk, a Kecskeméti Nemzeti Színház főrendezője.

A teátrum újra egy nagy dobással készül: a közönség grandiózus produkcióban láthatja viszont ezt a rendkívüli történetet rengeteg szereplővel, énekkarral és tánckarral kiegészülve. Vendégszereplőként visszatér Vásári Mónika, akit az elmúlt egy év során több előadás kapcsán is megismerhetett már a társulat és a közönség, továbbá hosszú évek után újra színpadra áll Sára Bernadette is. Az előadás zeneszerzője a korábbi közönségkedvenc Szemenyei János, a díszlettervező Tóth Kázmér, a jelmezek Szélyes Andrea munkáját dicsérik.

Pataki András, a darab rendezője felhívta rá a figyelmet, hogy amellett, hogy egy romantikus vígjátékról beszélünk, bizonyos dolgokat igen komolyan kell majd venni a történetben. „Muszáj erre odafigyelnünk, hiszen ez a darab rólunk szól. A színházi alkotómunkáról, az életünkről. Ezek a 16. századi figurák bennünk élnek tovább; kaptunk egy olyan lehetőséget, hogy a shakespeare-i világból üzenetet közvetítsünk, és ezen érdekes és romantikus vígjáték berkein belül tovább is adjunk. A kulcsmondat: mindez rólunk és a hitvallásunkról szól.”

A rendező továbbá elmondta: szeretné érzékenyen kezelni azt a kihívást, miszerint a darabban nőnek kell férfiként játszania. Semmiféleképpen nem a paródia felől közelíti majd meg ezt a vonalat, hanem igenis komolyan véve, egy igazi Rómeó és Júlia előadás előkészületét megteremtve. Zárszóként kiemelte: “Igyekezzünk jó útitársai lenni egymásnak ezen a shakespeare-i kalandon!”

Az előadás április 5-én debütál a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház nagyszínpadán, a főszerepben Märcz Fruzsinával és Koltai-Nagy Balázzsal.