Ősbemutatóra készülnek: pszichothrillerre várják a színházbarátokat
A 125 éve született Németh László Iszony című regénye alapján készült darabot, egy igazi pszichothrillert visznek színre augusztus 8-án az Erkel Ferenc Művelődési Központban, a Gyulai Várszínház és a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának közös ősbemutatójaként. Az írás a Gyulai Hírlapban jelent meg.
Az előadást beharangozó csütörtöki sajtótájékoztatón a várszínház ügyvezető igazgatója, Elek Tibor kiemelte: Németh tudatregényények színpadi adaptációja az idei évad talán legművészibb, legszebb produkciójának ígérkezik; örökérvényű tanulságokkal szolgáló női sorstragédiát, párkapcsolati drámát láthat majd a néző.
Emlékeztetett: hosszú időre nyúlik vissza az együttműködésük a szatmárnémeti színházzal. A teátrum tavaly két előadást hozott Gyulára, a várszínház pedig idén tavasszal mutatta be Szatmárnémetiben a Füves könyv – Az emberi utazás című ősbemutatóját.
Bessenyei Gedő István, a szatmárnémeti színház igazgatója felidézte: Szabó K. István rendező javasolta, hogy készítsenek darabot Németh László Iszony című regénye alapján. Mint mondta, „azonnal lecsapott” az ötletre, hiszen az író „vidékük szülötte”, ráadásul idén van a születése évfordulója. Hozzátette: sok fontos szerző számos fontos darabját játszották már először magyar nyelvterületen vagy romániai ősbemutatóként.
A Gyulán többször rendező Szabó K. István kifejtette: nem először dolgozott regénnyel, úgy véli ugyanis, hogy ez a műfaj tágabb lehetőséget biztosít arra, hogy „a színházat újra és újra felfedezzük”.
„Szívesen megyek ki a jégre, még akkor is, ha fennáll a veszélye annak, hogy beszakad alattam” – fogalmazott, megjegyezve, hogy a regényadaptációknál ez valóban valós veszély.
A rendező szerint a két világháború közötti időszak a magyar irodalom egyik legizgalmasabb, leggazdagabb korszaka, „európai mércével mért klasszikusaink” alkottak ekkor, köztük a méltatlanul mellőzött Németh László. Aláhúzta: a legszebb regénytrilógiát az író hagyta a magyar irodalomra, ezért próbálja meg újra a fókuszba helyezni.
Úgy vélte, Németh László jobb regényíró volt, mint drámaíró, a szerző drámai érzékkel építette regényeit.
Hangsúlyozta: az Iszony igazából egy pszichotriller, egy gyilkosság ok-okozati összefüggéseinek megértésével, a belső folyamatok feltárásával küszködik a főszereplő, Kárász Nelli.
Elmondta: a gazdag és rétegzett műből sok minden belekerült a darabba, ugyanakkor sok mindent ki kellett hagyni. A színház attól más, hogy olyan asszociációs tereket nyit, amelyekben tovább lehet gondolnia regényt – mutatott rá, megjegyezve, hogy Nelli pszichés folyamatait a mai kor tudása alapján bontották tovább, a költői színháznak is helyet adva.
Mint mondta, maga a díszlet is egy költői tér, egy olyan szerkezet, amely egy malom alkotóelemeiből áll össze, és a lelki folyamatok metaforája.
Gyürky Kata dramaturg felidézte: a 300 oldalas regényből először a drámai csomópontokat emelte ki, majd az így létrejött 70 oldalas prózát a rendezővel közösen formálták párbeszédes jelenetekké, meghagyva jó pár monológot Nelli szövegéből.
A Kárász Nellit alakító Sosovicza Anna arról beszélt, hogy a tragikus végkifejletig vezető motivációkat igyekeztek feltárni.
A Takaró Sándort megformáló Rappert-Vencz Gábor elmondta: a feleség szemszögéből elmesélt történetben meg kellett teremtenie a férj tudatregényét. Úgy vélte, a férfit rendszerint „gusztustalan húsemberként” állítják be a művet elemzők, ő azonban ezt a megközelítést túlságosan leegyszerűsítettnek gondolta, ezért meg kellett találnia azt, ami Takaró Sándor alakjában szimpatikus.
Mint megtudtuk, a darabot ősztől a szatmárnémeti színházban fogják játszani.
Árpád, elindítom a telefonon a rögzítést, kezdjük.
– Velem ilyen tekerős izével kellene felvenni ezt a beszélgetést, amivel Bartókék dolgoztak annak idején. A régmúltból maradtam itt, az passzolna hozzám.
László Béla neve több generáció számára összeforrt a szolnoki Szigligeti Színház előadásaival. Több mint ötvenöt éve dolgozik a színházi háttérben, világosítóként majd fővilágosítóként rendezők, színészek és nézők élményeit formálja láthatatlanul, mégis meghatározó módon.
Kétszáz éve Percy B. Shelley és felesége, Mary a baráttal, Lord Bayronnal írósdit játszottak. Mary 19 évesen így írta meg az ikonikussá vált Frankenstein regényt. Sok átdolgozás lett, hiszen a közönség szeret borzongani. Itt csak a 16 éven felül. Garai Judit és Hegymegi Máté új változata ma lényegében látványszínház.