A Csíki Játékszín október végén mutatta be Muszty Bea – Dobay András: Kunigunda hozománya című mesemusicaljét Márkó Eszter rendezésében. A csíkszeredai mesebérleteseknek november folyamán több alkalommal is lehetőségük lesz megnézni az előadást, míg a hónap végén a gyergyószentmiklósi gyerekekhez is eljut a gyerekprodukció.
Legátó király birodalma tönkremegy és az országot csak az mentheti meg, ha Bandura, vagy Dákó királyfi gyorsan feleségül veszi valamelyik gazdag királylányt. A szépséges Kunigunda fényképe mindkettőjüket elvarázsolja és gondolkodás nélkül útnak indulnak, hogy legyőzve a veszélyes akadályokat, elnyerjék a kezét. A királylány anyukája, Moderáta királynő roppant okosan terveli ki a próbatételeket: csak az veheti feleségül Kunigundát, aki legyőzi az erdőben garázdálkodó Lila Kacaj boszorkányt, a vérszomjas sivatagi rablót, Ben Gazt és végül Hexametert, a szörnyűséges hatlábú sárkányt. Akárcsak a legtöbb mesében, a viszontagságos és próbákkal teli út végén ezúttal is kiderül: az igazság győz és mindenki elnyeri méltó jutalmát, vagy büntetését.
Muszty Bea és Dobay András mesemusicalje kicsiknek és nagyoknak egyaránt szól. A sok humorral, zenével és dallal teli történetben a hősszerelmes királyfik nem is sejtik, hogy Kunigunda hozományánál is van nagyobb kincs...
Szereposztás:
LEGÁTÓ KIRÁLY: Lőrincz András Ernő
BANDURA KIRÁLYFI: Kosztándi Zsolt
DÁKÓ KIRÁLYFI: Bende Sándor
CSERGE, Bandura szolgája: Kozma Attila
BINGÓ, Dákó szolgája: Bilibók Attila
LILA KACAJ, boszorkány: Szabó Enikő
BEN GAZ RABLÓVEZÉR, a sivatag réme: Zsigmond Éva Beáta
Díszlet: Szűcs-Olcsváry Gellért Látvány: Karda Zenkő Jelmez: Cs. Kiss Zsuzsanna Kellékmester: Zayzon Ádám Koreográfus: Dávid A. Péter Korrepetitor: Bene Zoltán
Papp János sokszínű életébe, pályájába engedett betekintést az interjú során és a címben megfogalmazott bölcsességet engedelmével, ajánlom mindenkinek, magamnak is megfontolásra!
Cseke Péter 18 éve vezeti a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházat. Vallja, hogy egy színház akkor jó, ha úgy működik, mint egy könyvtár: mindenki megtalálja a kedvére valót.
A Csongor és Tünde drámairodalmunk harmadik óriása – színpadra állítása örök kihívás volt és lesz. Vörösmarty Mihály instrukcióként nagy mennyiségben írt elő szcenikai csodákat, varázslatokat, amelyektől 1830 óta a mű nem a rendezők, inkább a látványtervezők álma.
Interjúk
Interjúk
Művészek írták
