Csatádi Gábor beszámolója A Díj című bemutatónkról a Pótszékfoglaló portálon jelent meg. Köszönjük!
Cyril Gely A Díj c. darabját Herendi Gábor rendezte a Rózsavölgyi Szalonban lelket, ideget tépő monológok drámájává, amelybe az előadás nézője a maga belső monológjával harmadikként becsatlakozik. És ebben az ön- és egymás marcangolásában nincs feloldás, feloldozás, csak megértés. A magunké és a másiké. (...)
Herendi Gábor rendezése a színészi játék koncentrált pontossága által mélyre ér és mélyre fúr. A negédes érzelmeken és a szalondrámák komfortos kényelmességén át egészen a se köpni, se nyelni döbbenetes lecsupaszítottságáig. És ha sikerül idáig eljutni, akkor ha valami, hát ez az, ami igazán díjat érdemlő.
Árpád, elindítom a telefonon a rögzítést, kezdjük.
– Velem ilyen tekerős izével kellene felvenni ezt a beszélgetést, amivel Bartókék dolgoztak annak idején. A régmúltból maradtam itt, az passzolna hozzám.
László Béla neve több generáció számára összeforrt a szolnoki Szigligeti Színház előadásaival. Több mint ötvenöt éve dolgozik a színházi háttérben, világosítóként majd fővilágosítóként rendezők, színészek és nézők élményeit formálja láthatatlanul, mégis meghatározó módon.
Az 1980.X.11.-én megjelenő Film Színház Muzsika c. művészeti újság megírta, hogy lapzárta után adták át a Színikritikusok díját a Fészek Klubban. A különdíjat a Budapest-Orfeum három szereplője nyerte el: Benedek Miklós, Császár Angela, Szacsvay László.