Hírek
Az új korszak első tárlata „Művészlegendák reflektorfényben” 80 év színház, irodalom és zene világából címmel prof. dr. Gömör Béla gyűjteményéből válogat: többek között Blaha Lujza, Ady Endre, Ruttkai Éva és Sinkovits Imre alakját idézi meg, miközben a magyar fotótörténet olyan alkotói is megjelennek benne, mint Székely Aladár és Korniss Péter.
A magyar fotográfia több mint egy évszázadát átfogó kiállítással mutatkozik be a közönség előtt a Vigadó. A Valahol Európában díszbemutatójához kapcsolódó tárlaton prof. dr. Gömör Béla gyűjteményének válogatott darabjai láthatók: a felvételeken színészek, írók, zenészek, képzőművészek és más ismert személyiségek jelennek meg.
A kiállítás értékét nemcsak az ábrázolt művészek, hanem a fényképek készítőinek névsora is adja. A válogatásban a magyar fotográfia olyan alkotói szerepelnek, mint Székely Aladár, Bäck Manci, Angelo, Balla Demeter, Vattay Elemér és Korniss Péter. A különböző korszakokban készült felvételek azt is érzékeltetik, miként változott a portré és az emberábrázolás nyelve a fényképezés története során.
A válogatás egyik legkorábbi darabja Strelisky Lipót 1885-ben készült Blaha Lujza-portréja, amely kabinetfotó formájában maradt fenn. Fotótörténeti és irodalmi szempontból is figyelemre méltó Székely Aladár felvétele, amely Ady Endrét édesanyjával, Ady Lőrincnével ábrázolja. A két fénykép jól érzékelteti, milyen hosszú időszakot fog át Gömör Béla gyűjteményének békéscsabai bemutatója.
A 20. század első felének művészportréit többek között Bäck Manci Mezei Máriáról, az 1930-as évek közepén készített felvétele képviseli. Korniss Pétertől A Tretyakov képtárban című fénykép szerepel a tárlaton; Vattay ElemérKassák Lajosról és Ruttkai Éváról, Balla Demeter Karinthy Ferencről és Ladányi Mihályról készített portréja lesz látható. A színház világához kapcsolódik Domonkos Sándor Dajka Margitról készült 1974-es színes portréja, valamint Habik Csaba négy felvétele Sinkovits Imréről.
A társművészetek további képviselői is megjelennek a kiállításon: Koncz Zsuzsa Ránki Dezső zongoraművészt, Fejér Zoltán Borsos Miklós szobrászművészt örökítette meg. Látható Ruzicskay György festőművész portréja, valamint egy kortárs felvételen Rúzsa Magdolna is.
A képeket prof. dr. Gömör Béla bocsátotta a Jókai Színház rendelkezésére. A reumatológus professzor és műgyűjtő régóta foglalkozik a fotográfiával; Kis fotótéka – Portrék egy gyűjteményből című kötetében saját kollekcióján keresztül mutatta be az emberábrázoló fényképezés változását. A békéscsabai kiállítás ennek a gyűjteménynek olyan metszetét mutatja be, amelyben a fotográfia története összekapcsolódik a magyar színház, irodalom, zene és képzőművészet emlékezetével.
A kiállítás egyben a Vigadó új korszakának nyitánya is. A Jókai Színház új vezetésének célja, hogy a terem ismét a közönség számára élő, használható tér, a színház társasági életének egyik központja legyen. A nagyszínházi előadások előtt és a szünetekben itt működik a színház új büféje, a Vigadó Galériában pedig egymást váltó kiállítások várják a közönséget.
A Vigadó így egyszerre lesz találkozási pont és a társművészetek bemutatkozóhelye, ahol a közönség az előadásokhoz kapcsolódva képzőművészeti és fotográfiai programokkal is találkozhat.
A Gömör Béla gyűjteményéből rendezett fotókiállítás 2026. október 2-án, 18.30-kor a Valahol Európában bemutatója előtt nyílik meg a Békéscsabai Jókai Színház Vigadójában. A kiállítást Imre György nyitja meg, a tárlat rendezője Herczeg T. Tamás.
A kiállítás a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.
-
Interjúk
A senki fája
Árpád, elindítom a telefonon a rögzítést, kezdjük.
– Velem ilyen tekerős izével kellene felvenni ezt a beszélgetést, amivel Bartókék dolgoztak annak idején. A régmúltból maradtam itt, az passzolna hozzám.Bérczes László -
Interjúk
Öt és fél évtized a fényben
László Béla neve több generáció számára összeforrt a szolnoki Szigligeti Színház előadásaival. Több mint ötvenöt éve dolgozik a színházi háttérben, világosítóként majd fővilágosítóként rendezők, színészek és nézők élményeit formálja láthatatlanul, mégis meghatározó módon. Váradi Nóra -
Művészek írták
Frankenstein – avagy a modern Prométheusz
Kétszáz éve Percy B. Shelley és felesége, Mary a baráttal, Lord Bayronnal írósdit játszottak. Mary 19 évesen így írta meg az ikonikussá vált Frankenstein regényt. Sok átdolgozás lett, hiszen a közönség szeret borzongani. Itt csak a 16 éven felül. Garai Judit és Hegymegi Máté új változata ma lényegében látványszínház. Szegő György






















