Dinamikus, stílusokon átívelő mesemusicalt mutattunk be szerdán
Sárdi Barbara
Rigócsőr király története elevenedik meg a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház nagyszínpadán rengeteg fülbemászó dallammal, mesekönyvszerű, bájos díszlettel, látványos vetítésekkel és szinte ember nagyságú bábokkal.
A Grimm testvérek történetéből húsz éve készült magyar átirat, a szerzőpáros Szente Béla és Gulyás Levente volt. A tanulságos mesét Sipos Imre, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház prózai tagozatának vezetője állította színpadra. A darab különlegessége, hogy vegyíti az élőszínházat, a bábszínházat és a maszkos játékot.
“A díszlet, a zene, a tánc, az élő szereplők, a bábok, a maszkok és a helyszínváltások olyan dinamikussá teszik ezt az előadást, hogy korhatár nélkül mindenki jól fog szórakozni” - ígéri a rendező.
Rigócsőr királyt Koller Krisztián, Ibolyka királykisasszonyt Horváth Alexandra formálja meg. XII. Boldizsárt, Ibolyka apját Gyuriska János alakítja. A produkcióban szerepel továbbá Magyar Éva, Lakatos Máté, a kecskeméti közönség előtt most bemutatkozó Mucsi Kristóf, illetve a Kecskeméti Nemzeti Színház énekkarának tagjai, Kelemen Örs és Mátyási Áron. A színészek a bábok és maszkok segítségével több karaktert is játszanak a családi mesemusicalben.
Az igazán mesés díszletet és jelmezeket Matyi Ágota tervezte, az animációt Nagy Tibor készítette. A mozgásért Szegvári Júlia felelt, míg a zenei vezető Károly Kati volt.
A gyermekelőadás bérlettel és jeggyel egyaránt megtekinthető.
Papp János sokszínű életébe, pályájába engedett betekintést az interjú során és a címben megfogalmazott bölcsességet engedelmével, ajánlom mindenkinek, magamnak is megfontolásra!
A Csongor és Tünde drámairodalmunk harmadik óriása – színpadra állítása örök kihívás volt és lesz. Vörösmarty Mihály instrukcióként nagy mennyiségben írt elő szcenikai csodákat, varázslatokat, amelyektől 1830 óta a mű nem a rendezők, inkább a látványtervezők álma.
Interjúk
Művészek írták
Interjúk
