Hírek

Márkó Eszter első kecskeméti rendezése több szempontból is unikálisnak számít: az alkotó az eredeti szövegkönyvet használta az előadásban, ráadásul egy valódi rokokó világban helyezte el a történetet. A vizuális látvány ennek megfelelően dominál a darabban, ami nem egy szokványos stúdiószínházi környezetben zajlik, ugyanis varázslatos és erőteljes díszletet és jelmezeket álmodtak meg hozzá az alkotók.
„Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak című előadás közelebb áll hozzánk, mint bármi, amit a vígjáték műfajában a következő száz év irodalma létrehozott. Csokonai aktualitása ott leledzik a figurákban és a szereplők viszonyrendszerében, mert minden komikus helyzet tragikumra épül. Történhetne bárhol, bármikor, a varázslat mégis akkor kezdődik, amikor eltartva magunktól a MÁT, egy messzi világba utazunk, a rokokó cirádás világba, a csecsebecsék boltjába csöppenünk, ahol minden forma tökéletes, csak az emberi szándékok zavarnak be néha, de a ruhák susognak, rizsporos, púderes mámor. Ez egy kedves mese, nem a valóság, üde és kellemes, oly szép, hogy bár igaz lenne” – nyilatkozott előzetesen a rendező, Márkó Eszter.
„Rendkívül érdekes tapasztalás ez az előadás diákoknak és felnőtteknek egyaránt. Az eredeti nyelvezet nehézzé teszi, de ha sikerül a nézőnek belehelyezkednie a rokokó világába, annak játékossága, a stílus, a környezet könnyebbé és érthetőbbé teszi a párbeszédeket és a történetet” – fogalmazott Hajdú Melinda, aki Karnyóné szerepét alakítja a darabban.
„Mindez a próbafolyamatot is megsegítette, így tudtunk egy rendszeren belül gondolkodni. Eszter hagyott nekünk szabad mozgásteret, de keretek között tartott bennünket. Határozott, izgalmas, innovatív ötletekkel és rendezői koncepcióval érkezett már az elején, de együtt álmodtuk össze végül ilyenre az előadást. A figurák próbáról próbára egyre inkább élni kezdtek. Ehhez sokat tett hozzá a különleges, kissé túlzó, elrajzolt mozgásvilág, a rokokó stílusban megteremtett vizuális világ, a zene és a nyelvezet” – hangsúlyozta Hajdú Melinda.
Hozzátette: a karakterek egytől egyig nagy érzelmi skálát járnak be a történet során, különösen Karnyóné, aki számos érzelmet megél. Egyszerre kacagtató és drámai, rendkívül sokrétű szerep. „Minden figurának megvan a maga drámája, szívfájdalma, amellyel a ma embere is könnyedén tud azonosulni. Ugyanakkor a humor átöleli az egész előadást, így egy komplex, összművészeti alkotást láthat a közönség” – zárta gondolatait az előadás főszereplője.
A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház a darabbal a 250 éve született Csokonai Vitéz Mihály előtt kíván tisztelegni.
Az előadás november 4-től egész évadban megtekinthető a Ruszt József Stúdiószínházban.
-
Művészek írták
Abszurd királyság
A Műcsarnok abban a reményben vette fel idei programjába az Übü király drámához köthető, élményszerű ugyanakkor informatív tárlatát, hogy az a kánont szélesíti és bizonnyal „művészetet művészettel csináló” kiállítás. Új kutatásokat prezentál: látványos módon. -
Interjúk
„Az emberközpontú, emberséges színházban hiszek”
Bandi András Zsolt. A huncut-mosolyú, kócos szemöldökű, a vérprofi, a maximalista, az igazi nagy tehetségű színész, s az igazán emberséges ember, akinek mindenkihez van pár kedves szava, vagy egy humoros beköpése. Szerda Zsófi -
Művészek írták
Eternal Yorick – Life book Csaba Antal / díszlettervek
Antal Csaba indulásakor, a '70-es, '80-as években kialakult két kőszínházi iskola – a kaposvári és a szolnoki műhelyek – praxisával meghatározó módon hatott a színház művelőire és közönségükre. Szegő György