Hírek
![Hajdú Melinda, Körtvélyessy Zsolt és Märcz Fruzsina](/cikkkep/normal/22602.jpg)
Márkó Eszter első kecskeméti rendezése több szempontból is unikálisnak számít: az alkotó az eredeti szövegkönyvet használta az előadásban, ráadásul egy valódi rokokó világban helyezte el a történetet. A vizuális látvány ennek megfelelően dominál a darabban, ami nem egy szokványos stúdiószínházi környezetben zajlik, ugyanis varázslatos és erőteljes díszletet és jelmezeket álmodtak meg hozzá az alkotók.
„Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak című előadás közelebb áll hozzánk, mint bármi, amit a vígjáték műfajában a következő száz év irodalma létrehozott. Csokonai aktualitása ott leledzik a figurákban és a szereplők viszonyrendszerében, mert minden komikus helyzet tragikumra épül. Történhetne bárhol, bármikor, a varázslat mégis akkor kezdődik, amikor eltartva magunktól a MÁT, egy messzi világba utazunk, a rokokó cirádás világba, a csecsebecsék boltjába csöppenünk, ahol minden forma tökéletes, csak az emberi szándékok zavarnak be néha, de a ruhák susognak, rizsporos, púderes mámor. Ez egy kedves mese, nem a valóság, üde és kellemes, oly szép, hogy bár igaz lenne” – nyilatkozott előzetesen a rendező, Márkó Eszter.
„Rendkívül érdekes tapasztalás ez az előadás diákoknak és felnőtteknek egyaránt. Az eredeti nyelvezet nehézzé teszi, de ha sikerül a nézőnek belehelyezkednie a rokokó világába, annak játékossága, a stílus, a környezet könnyebbé és érthetőbbé teszi a párbeszédeket és a történetet” – fogalmazott Hajdú Melinda, aki Karnyóné szerepét alakítja a darabban.
„Mindez a próbafolyamatot is megsegítette, így tudtunk egy rendszeren belül gondolkodni. Eszter hagyott nekünk szabad mozgásteret, de keretek között tartott bennünket. Határozott, izgalmas, innovatív ötletekkel és rendezői koncepcióval érkezett már az elején, de együtt álmodtuk össze végül ilyenre az előadást. A figurák próbáról próbára egyre inkább élni kezdtek. Ehhez sokat tett hozzá a különleges, kissé túlzó, elrajzolt mozgásvilág, a rokokó stílusban megteremtett vizuális világ, a zene és a nyelvezet” – hangsúlyozta Hajdú Melinda.
Hozzátette: a karakterek egytől egyig nagy érzelmi skálát járnak be a történet során, különösen Karnyóné, aki számos érzelmet megél. Egyszerre kacagtató és drámai, rendkívül sokrétű szerep. „Minden figurának megvan a maga drámája, szívfájdalma, amellyel a ma embere is könnyedén tud azonosulni. Ugyanakkor a humor átöleli az egész előadást, így egy komplex, összművészeti alkotást láthat a közönség” – zárta gondolatait az előadás főszereplője.
A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház a darabbal a 250 éve született Csokonai Vitéz Mihály előtt kíván tisztelegni.
Az előadás november 4-től egész évadban megtekinthető a Ruszt József Stúdiószínházban.
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György