Láthattak már a nézők operát a kecskeméti teátrumban, de pénteken a műfaj első olyan előadása debütál a Kecskeméti Nemzeti Színházban, amelyet immár a társulat állandó énekkarával és zenekarával állított színpadra Cseke Péter direktor úr, aki rendkívül örült az új kihívásnak. 

“Ugyanazzal a hozzáállással közelítettem ehhez a rendezésemhez is, mint a prózai darabokhoz. Örültem ennek a lehetőségnek, ráadásul pont akkor kezdhettük meg a próbákat, amikor már sejthető volt, hogy hamarosan ki is nyithat a színház, ezért mindannyian reményteljes lelkülettel és hatalmas munkakedvvel vágtunk bele a próbafolyamatba. Hét évvel ezelőtt a balett volt újdonság Kecskemét városában, most az opera az a műfaj, amit szeretnénk megkedveltetni közönségünkkel, és ez igazán hálás feladat” - mondja.

Cseke Péter mindenképp egy népszerű és vidám darabot szeretett volna színre vinni, és mivel Donizetti kiváló vígoperákat írt, A csengő tökéletes választásnak bizonyult. Annak ellenére, hogy a darab ősbemutatója 1836-ban volt, Nápolyban, a mai napig kedvelt történet, amelyet gyakorta műsorra tűznek a világ neves operaházai.

Altorjay Tamás és Vörös Edit

“Szeretném, ha a fiatalok éppúgy örömmel beülnének erre az előadásra, mint az idősebb, operakedvelő közönség, akiknek mostantól nem szükséges más városba utazniuk ahhoz, hogy operát nézhessenek.”

Hogy tovább kedvezzen a műfajjal még csak most barátkozó nézőknek, a rendező újításokkal igyekszik befogadhatóbbá tenni az előadást.

“Létezik egy spanyol népi színházi műfaj, a zarzuela, amely a csodaszép áriákat prózai jelenetekkel köti össze. Ennek mintájára a Donizetti eredeti művében található recitativókat (énekbeszédeket) Szente Vajk, a teátrum főrendezője és Galambos Attila irodalmi vezető írta át prózai jelenetekre, ezért könnyed, lendületes és élvezhető lesz az előadás azok számára is, akik az operával még csak most ismerkednek” - magyarázza. “Vajk és Attila olyan prózai jelenetsort írtak meg, amely abszolút modern hangzású, noha egy klasszikus versformát, a strambottót választották hozzá. Lényegét tekintve azonban nem tértek el Donizetti szövegétől.” 

Németh-Nagy Johanna és Bot Gábor

Tihanyi Ildikó neve már minden bizonnyal ismerősen cseng a kecskeméti közönségnek, számos előadás látványvilágát álmodta színpadra a Kecskeméti Nemzeti Színházban. Ezúttal is ő tervezte a jelmezeket és a díszletet egyaránt. Károly Kati zenei vezető, Drucker Péter karmester, illetve Barta Dóra, aki a darabot koreografálta, szintén a rendező jól megszokott alkotótársai.

“Egy igazán eredményes és örömteli próbaidőszakon vagyunk túl, nagyon várjuk, hogy végre közönség előtt is eljátszhassuk A csengőt” - mondja Cseke Péter. “Külön érdekesség, hogy az ősbemutató idején Nápolyban éppen kolerajárvány söpört végig, és jelenleg is épp egy pandémiás időszakban állítjuk színpadra.”

A csengő című opera július 23-tól látható a Kecskeméti Nemzeti Színházban Altorjay Tamás, Bot Gábor és Vörös Edit vendégművészek, illetve Németh-Nagy Johanna, Csombor Teréz és Aradi Imre társulati tagok szereplésével. A darabban közreműködik a Kecskeméti Nemzeti Színház tánckara, zenekara és énekkara.

Fotók: Ujvári Sándor