A közgyűlésen a 14 tagintézmény beszámolt a nyári programjairól, tapasztalatairól, s egy kicsit a jövő évi tervekről is. 2022 nyarán összesen csaknem 300 ezer nézője volt – három hónap alatt – a nyári programjaiknak, 53 saját bemutatóval várták a közönséget, és 560 előadást játszottak, majdnem mindegyiket teltházzal. Pócza Zoltán, a Szövetség elnöke szerint „Magyarországon évről évre egyre többen választanak nyári úticélt annak alapján, hogy megnézik, van-e a közelben szabadtéri színház, esetleg valamilyen fesztivál, ahova családdal együtt is mehetnek, akár több generáció közösen. A szabadtéri színházak nyári kínálatához a legtöbb esetben már egy-egy saját fesztivál is hozzátartozik.”

Szóba került, milyen hatással lehet a szabadtéri színházakra az energiaválság, illetve az, hogy számos kőszínház jelezte, mivel télen zárnak, így nyáron pótolnák majd az elmaradt előadásokat. Sok minden függ az energiaválság alakulásától. A szabadtéri színházak többsége egész évben működik, ősszel, télen, tavasszal belső helyiségekben, terekben. Tehát a rezsikérdés a tagszínházaknak is gondot okozhat.

Számos kőszínház bejelentette, hogy télen bezárnak pár hónapra, és nyáron pótolják az előadásaikat, ez érinti a szabadterek programjait, nehezítheti az egyeztetést a meghívott előadásokról, felkért színészekről a színházak tervezett saját produkciókhoz.

A közgyűlésen felmerült, hogy jövőre még inkább keresni kellene az együttműködés lehetőségét kőszínházakkal úgy, hogy egy-egy nyári előadást ősztől műsorára tűzzön a partner kőszínház. A közös finanszírozás mindkét partner számára előnyös lehet amit idén nyáron több szabadtéri színház sikerrel kipróbált. fogalmazott Pócza Zoltán.

Idén rendezték meg először a Szabadtéri Színházak Találkozóját, a Városmajorban. 2023-ban  a találkozó, a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa 2023 programsorozathoz kapcsolódik. A találkozót Balatonbogláron és Alsóörsön, a Kultkikötő helyszínein és szervezésében, rendezik meg

Aprogramsorozat a tervek szerint június 16. és 25. között szervezik meg, A szabadtéri színházi kínálat sokszínűsége egyedülálló. jelentős szerepe van a helyi közösségi élet szervezésében éppúgy, mint a kulturális turizmus fellendítésében.

Nagy Viktor, a Kultkikötő igazgatója elmondta: „Meg kell felelnünk az Európa Kulturális Fővárosa ethoszának, szellemiségének, értékrendjének. Fontos, hogy a tagintézmények közül már egyre többen csatlakoztunk az országos zöldszínházi hálózathoz, például a Kőszegi Várszínház, a Szentendrei Teátrum, a Városmajori Szabadtéri Színház és a Kultkikötő is.

A Gedeon József Amfiteátrum-díjat 2022-ben – a szakmai szervezet 14 tagintézményének szavazatai alapján – Lőkös Ildikó Jászai Mari-díjas dramaturg nyerte el, aki évtizedek óta részt vesz számos szabadtéri színház munkájában.

A Szabadtéri Színházak Szövetsége 1997-ben alakult. Már egy évvel korábban Gedeon József, a Gyulai Várszínház akkori igazgatója és Mátyás Irén, a Zsámbéki Nyári Színház akkori vezetője felvetették: a „szabadtérieknek” speciális a működésük, jó lenne egy külön szervezet, amely összefogná őket és a problémáikat, és szükséges az érdekképviselet. Alapelveik között megfogalmazták, mit tekintenek szabadtéri színháznak, például ne csak befogadjon produkciókat, legyen saját bemutatója is. A csatlakozás kritériumai között pedig az is szerepel, hogy az intézmény legalább nyolc éve folyamatosan tevékenykedjen, együttműködjön a település önkormányzatával, vállaljon közszolgálati feladatokat is.

A Szabadtéri Színházak Szövetségének tagjai: Agria Nyári Játékok (Eger), Esztergomi Várszínház, Gyulai Várszínház, Kisvárdai Várszínház, Kőszegi Várszínház, Kultkikötő (Balaton), Kvártélyház Szabadtéri Színház (Zalaegerszeg), Margitszigeti Színház, Nagyerdei Szabadtéri Játékok (Debrecen), Szarvasi Vízi Színház, Szegedi Szabadtéri Játékok, Szentendrei Teátrum, Városmajori Szabadtéri Színpad, Zsámbéki Nyári Színház.