Legenda vagy valóság? Gyilkos vagy áldozat? Hamis vádak vagy későn felszínre törő igazság? A magyar történelem egyik legrejtélyesebb női alakjáé, Báthory Erzsébeté lesz a főszerep a Margitszigeten június 10-én, a Kolozsvári Magyar Operával közös opera-musical produkcióban, és az azt megelőző hetekben.
A legendás grófnő hátborzongató története kvíz, perjáték, egy az eredeti dokumentumok másolataiból összeállított kiállítás és a színdarab szenvedélyes jeleneteivel kel majd életre a főváros szívében, talán végleg lerántva a leplet a négy évszázados méltatlan rágalomhadjáratról. A színpadon a főszerepekben Benedekffy Katalin, Szemenyei János, Szilágyi János és Laczkó V. Róbert. Rendező: Bagó Bertalan, koreográfus: Novák Péter.
A 2003-ban, a korát megelőző operai igénnyel komponált nagyzenekari, nagy kórusra készült művet nem véletlenül rendelte meg és most tűzte újra színre a Margitszigeti Színház vezetése. A magyar történelem jelentős időszakainak és nőalakjainak emlékezetben tartása a cél. A Báthory Erzsébet tekintetében, ez esetben, a férjét elvesztett, a családját és a vagyont őrző, kiszolgáltatott helyzetében helytálló személyt kívánja rehabilitálni az előadással.
A rejtélyek és a titkok képesek többszáz éve történt eseményeket is az érdeklődés fókuszában tartani. A magyar történelem egyik legnagyobb, lényegében mind a mai napig megoldatlan rejtélye, Báthory Erzsébet története immár közel 400 éve tartja lázban a tudományos és művészi szférát. A napjainkban gyakran már csak vérgrófnőként emlegetett özvegyet, férje halála után vádolták meg olyan szexuális motivációkkal is tarkított kegyetlenségekkel, melyek a kor könyörtelen gyilkosává tették őt. S noha azóta már többen is bizonyították ártatlanságát, a róla szóló mondák azóta is kimeríthetetlen inspirációs forrásként szolgálnak a történet legkülönbözőbb feldolgozásaihoz.
„Báthory Erzsébet ma a világon a legismertebb tömeggyilkos. 650 fiatal lány meggyilkolásával vádolták, de soha nem ítélték el. Élete utolsó négy évét saját várában, Csejtén töltötte háziőrizetben. Az, hogy nem született ítélet, hogy a korabeli igazságszolgáltatás nem zárta le, hanem nyitva hagyta az ügyét, jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy meginduljanak a találgatások, elinduljon a mítoszképződés. A magyar olvasó nem is gondolná, de Báthory Erzsébet alakja az európai kultúrában, különösen az angolszász világban egyet jelent az örök életű vámpírral. Több tucat könyv és számos film dolgozta fel a köré szövődött legendát” – írta róla szóló könyvében Várkonyi Gábor történész, a Margitszigeti Színház grandiózus projektjében közreműködő szakértő.
A műfajában és témájában egyaránt úttörőnek számító opera-musical június 10-ei bemutatójának felvezetőjeként több hónapon átívelő programsorozat márciusban egy online kvízsorozattal indult, a játékért és nyereményekért érdemes figyelni a Margitszigeti Színház facebook oldalát. Áprilisban pedig egy kezdetben online, később pedig a színház terében zajló perjátékkal folytatódik az izgalom. A fordulatokkal teli perjátékról hamarosan több információt tudhatnak meg az érdeklődők. A Várkonyi Gábor történész vezette végső tárgyalással párhuzamosan, egy az eredeti dokumentumok másolatából rendezett, különleges kiállítás is megtekinthető lesz majd a Víztorony-kilátóban.
A június 10-ei látványos, szenvedélyes, néhány évvel ezelőtt kifejezetten a Margitszigeti Színház igazgatónője, Bán Teodóra kérésére, a Miklós Tibor, Szomor György és Pejtsik Péter alkotta hármas által színpadra álmodott produkció igazi művészi megkoronázása lesz ennek a sokszínűnek és fordulatosnak ígérkező történelmi kalandozásnak. A fergeteges sodrású, nagy ívű dallamvilággal megalkotott, operai igénnyel megkomponált előadás egy, a féltékenység és hatalomvágy által ostromolt erős, ám érző nő, anya, feleség, szerető alakját festi elénk. A főszerepekben Benedekffy Katalint, Szemenyei Jánost, Szilágyi Jánost és Laczkó V. Róbertet láthatjuk. Az előadás a Kolozsvári Magyar Opera kiváló társulatának fellépése és vendégművészek szereplésével kerül színre.
„A darabbal és a programsorozattal nem titkolt célunk, mélyebb és személyesebb vetületben felfedni és újra értelmezni, történészek segítségével megismerni a kor történelmi eseményeit és Báthory Erzsébet alakját. Párhuzamállítás nélkül, korunkban is hasonló módon fontos a rágalmak, vádaskodások általi „Fake News”-áldozattá válást megelőzni. Szándékunk bemutatni és talán rehabilitálni is a grófnő történelemi NŐ alakját, a valódi oldalát, segítségül hívva az előadás, a kvíz, a Víztorony-kiállítás és a perjáték adta lehetőségeket” – mondta Bán Teodóra, a Margitszigeti Színház igazgatója és művészeti vezetője.
Az alábbi interjú kiváló apropója lehetne, hogy nyolcvanegyedik születésnapján, egykori kaposvári kollégái egy általuk alapított elismeréssel, a „Kossuth díjasok Kossuth díjával” lepték meg a Jászai Mari-díjas, érdemes művészt, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját. Koltai Róberttel néhány nappal a díjátadás után színházi pályájáról beszélgettünk.
A Budapest FotóFesztivál és a Műcsarnok 2025-ben immár kilencedik alkalommal rendezi meg közös fesztiválnyitó kiállítását – idén Peter Lindbergh ikonikus fotóiból válogatva. A nemrég elhunyt fotóművész műcsarnoki tárlatát fia, Simon Brodbeck, a BPF eseményét Mucsy Szilvia, a fesztivál igazgatója nyitotta meg.
„Engem általában lenyűgöz egy színpadi szöveg..., Ez a legfontosabb: olyan anyagot találni, ami meghozza a kedvemet. Az Olasz szalmakalap színtiszta színház. Mindig nagy kedvet csinál a munkához – ezért rendeztem meg már korábban is – mert örömből fakad.” (Silviu Purcǎrete rendező)
Interjúk
Művészek írták
Művészek írták
