Szép Ernő számos drámai műve közt megírta legfontosabb regénye színpadi változatát is. A Lila ákácban egy budapesti fiatalember szerelmi kalandjait követhetjük végig a múlt század elején, de a hol mulatságos, hol érzelmes történet realista igényekkel mérhető körképet ad a magyar városi kisemberek életkörülményeiről és lehetőségeiről is.

A háború előtti békebeli Budapestre csöppenünk, itt bontakozik különös szerelmi háromszög Csacsinszky Pali, Tóth Manci és Bizonyosné között, így az átmulatott éjszakák mámorába évődés, vágyódás, csalódás és megbánás vegyül. 

Kovács Lehel Gyulay Eszter dramaturggal együttműködve megtartotta a darabban Szép Ernő eredeti szövegét, ám a darab főbb helyszínei, a Casino és a liget modern, rendkívül látványos környezetet teremtenek a színészi játéknak Zöldy Z Gergely díszletterveinek hála, s nem kevésbé markáns ötleteket vonultat fel Molnár Anna jelmeztervező.

Csacsinszky Palit Koltai-Nagy Balázs, Tóth Mancit Bori Réka alakítja, míg Bizonyos úr és Bizonyosné szerepében Hegedűs Zoltán és Märcz Fruzsina látható. Ebben a produkcióban debütált Kecskeméten Kovács Panka Arany Hédiként. A további szerepekben Lakatos Máté, Sirkó László és Csapó Virág látható, valamint a színház énekkari művészei, Monos M. Franciska és Kelemen Örs, a balett-tagozatból Hoffmann Luca, Varga Lotti, Weisz Tícia Szonja és Szigethy Norbert, illetve a színház világosítója, Kovács Ákos mindannyian szerves részei az előadásnak egy-egy különös karakter megformálásával.

A fontos dramaturgiai pontokon megszólaló zenei betétek Monori András Szép Ernő verseire írott kompozíciói, a koreográfia pedig Nagy Nikolett munkája.

Szép Ernő impresszionista-lírai színezetű művének mindkét filmváltozata (1934, 1973) nagy sikert aratott, a színház pedig bízik benne, hogy a nézők ezt az egyedi színpadi változatot is szeretettel fogadják. A Lila ákác az évad végéig megtekinthető a kamaraszínházban, akár a felnőtt 4+1-es bérlethez választott előadásként, akár jeggyel.