Hírek
Mindenki sikít a hullámvasúton, zeng a sördal, szól a sramli és a valcer – a müncheni Oktoberfesten. Mindenki szállni, mulatni, felejteni akar. Ahogy az este éjszakába vált, a szerelmesek elveszítik egymást, a piti bűnözők, élveteg milliomosok és széplelkű torzszülöttek részeg forgatagában. Ödön von Horváth sírnivalóan gyönyörű balladája aktuálisabb, mint valaha.
Mindenki sikít a hullámvasúton, zeng a sördal, szól a sramli és a valcer – a müncheni Oktoberfesten. Mindenki szállni, mulatni, felejteni akar. Az 1929-es gazdasági világválság milliók egzisztenciáját sodorta veszélybe, ki tudja, mit hoz a holnap. Kasimir éppen elvesztette a munkáját, Karoline pedig mintha túlságosan is sokfele nézelődne a vásárban. Ahogy az este éjszakába vált, a szerelmesek elveszítik egymást, a piti bűnözők, élveteg milliomosok és széplelkű torzszülöttek részeg forgatagában...
Ödön von Horváth osztrák-magyar író 1901-ben született Fiume-ben és 75 éve, 1938-ban halt meg Edmund Josef von Horváth néven, melyet magyarul, Ödön von Horváthként használt. Származása nagyon foglalkoztatta. “Van bennem valami magyar, horvát, német és cseh. Ez nem sok, ha arra gondolunk, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiában kétszáz nemzetiség volt.” – nyilatkozta. Műveiben szétrombolta a dráma szigorú kereteit és képek laza kapcsolatával helyettesítette. A kilenc képből álló, 1932-ben írt Kasimir és Karoline népszínjátékának a "ballada, teli csöndes szomorúsággal, humorral enyhítve" alcímet adta.
„Ödön von Horváth nagyon speciális, sűrített, ugyanakkor hézagos világot teremtett. Érezhetően szabad ember volt: a saját feje után ment. Nem akart kapcsolódni senkihez, semmilyen irányzatba nem állt be. Egy vékony mezsgyén haladnak az írásai: se nem abszurdak, se nem kisrealisták, kicsit szürrealisták. Szóval sajátos megközelítésük van, és komoly feladat eldönteni, hogy merre indulunk el vele.” – nyilatkozta a darab rendezője. „Számomra nagyon érdekes helyzet, amikor pontosan tudjuk, hogy valamit csak egy hajszállal kellene másképp csinálnunk ahhoz, hogy jó legyen nekünk, mégis képtelenek vagyunk úgy lépni. Vajon miért nem tudunk ellenállni a csábítóknak? De hiába látjuk magunkat kívülről ezekben a helyzetekben, mégsem cselekszünk helyesen. Ettől aztán a darab azt meséli el, hogyan engedjük el a boldogság lehetőségét.” – teszi hozzá Alföldi Róbert.
Rendező:Alföldi Róbert
Díszlet- és jelmeztervező: Kálmán Eszter.
Szereolők: Stohl András, Bata Éva, Papp János, Cserna Antal, Varju Kálmán, Pálfi Kata, Szabó Simon, Borbás Gabi, Gats Éva, Szalay Olimpia és Endrédy Gábor
-
Interjúk
A senki fája
Árpád, elindítom a telefonon a rögzítést, kezdjük.
– Velem ilyen tekerős izével kellene felvenni ezt a beszélgetést, amivel Bartókék dolgoztak annak idején. A régmúltból maradtam itt, az passzolna hozzám.Bérczes László -
Interjúk
Öt és fél évtized a fényben
László Béla neve több generáció számára összeforrt a szolnoki Szigligeti Színház előadásaival. Több mint ötvenöt éve dolgozik a színházi háttérben, világosítóként majd fővilágosítóként rendezők, színészek és nézők élményeit formálja láthatatlanul, mégis meghatározó módon. Váradi Nóra -
Művészek írták
Frankenstein – avagy a modern Prométheusz
Kétszáz éve Percy B. Shelley és felesége, Mary a baráttal, Lord Bayronnal írósdit játszottak. Mary 19 évesen így írta meg az ikonikussá vált Frankenstein regényt. Sok átdolgozás lett, hiszen a közönség szeret borzongani. Itt csak a 16 éven felül. Garai Judit és Hegymegi Máté új változata ma lényegében látványszínház. Szegő György






















