Az Agota Kristof regényéből készült fizikai színházi előadás izgalmas formanyelven, sűrű drámaisággal beszél a háború borzalmairól, az egyénre gyakorolt hatásáról. A vidékre került testvérpár megérintő történetét a Forte Társulat színészei mesélik el, Horváth Csaba rendezésében. A foglalkozások egyrészt a színházi formára (fizikai színház) fókuszálnak, a mozgás, a színpadi montázs és képzőművészeti alkotások segítségével mutatva meg a témát a művészetben, másrészt a veszteségek feldolgozásáról, és a túléléshez, érvényesüléshez szükséges belső tulajdonságokról, képességekről szóló közös gondolkodásra hívnak.
Mi a színház szerepe a társadalmi és közéleti elvárások feszültségében, és mi történik eközben az emberrel, ha színész? Milyen szerepeket oszt ki ugyanez az elvárásrendszer azokra, akik nem színészek? A negyvenötperces előkészítő foglalkozáson a színház és azon belül a színész szerepéről játszunk, feltérképezzük azokat a témákat, amikről a fiatalok szerint fontos volna színházat csinálni. A másfél órás feldolgozó foglalkozáson az előadás által megajánlott témákban mélyülünk el, lehetőségeket nézünk a felvetett problémák kezelésére
A darab a római birodalom kulisszái között vezet be minket egy szellemet felpezsdítő filozófiai vitába. A foglalkozások fókuszába az előadás központi problémáját is képező döntési kényszert helyeztük. Hogyan dönthetünk felelősen, ha több irányban is elkötelezettek vagyunk? A fókusz-kérdést további témaként a hatalmi játszmák és a belső értékrend kialakítása, illetve megvédése egészíti ki.
Tasnádi István darabjában két eltérő gondolkodásmód, értékrend ütközik egy nagy családon belül, mi pedig ráismerhetünk a közbeszéd toposzaira, kliséire. Fő témánk a hatalmi szerkezetek újratermelődése.
Az előkészítő foglalkozáson a darab viszonyrendszere és egy-egy karakterábrázoló idézet segítségével feltérképezzük, milyen feszültségek generálódhatnak egy légmentesre zárt családi térben, ki vagy kik robbanthatják fel ezt a túlnyomással telített rendszert. A feldolgozó foglalkozáson a történet mögé nézve azt keressük, mivel lehet elkerülni a hasonló helyzetek kialakulását.
Mi az, ami elválasztja a generációs szakadék két szélén állókat? Mi az, ami közös bennük? Mi az, ami összetartja őket vagy amiben kiegészíthetik egymást? Hogyan telik az idő? Kinek mit jelent az otthon? Kinek mit jelent az, ha el kell engedni valakit, és hogyan tudja kifejezni azt, hogy a másik fontos számára? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozunk a Háy János Elem című darabjából készült előadás kapcsán. Mind az előkészítő, mind a feldolgozó foglalkozás a fenti kérdéseket járja körül különböző drámás játékformák segítségével.
A román-szász írónő Európa szerte játszott Eltűntek című drámája egy erdélyi szász család három generációjának története kivándorlásról, az egyéni sorsokat keresztbetörő történelemről, egy eltűnt németajkú közösségről, ami már csak egy maroknyi öregember és néhány emigráns emlékeiben létezik.
Egy idő után mindenki megszokja, hogy az emberek eltűnnek mellőle. Kik döntöttek jól? Akik elmentek, vagy akik otthon maradtak? Van-e jelentősége, hogy emlékezünk a családtörténeteinkre?
Az innovatív előadás során a mozgás, a zene, a tánc és a szöveg is a darab szerves részévé válik, miközben az eredeti szöveg az első szótól az utolsóig elhangzik. A foglalkozásokon a fizikai színház elemeivel, a színpadi jelek értelmezési lehetőségeivel ismerkedünk. A játékok a hős toposzát szálazzák szét a népmesehősöktől napjainkig, majd a különböző szereplők döntései mögött rejlő szándékokat, értéket veszik górcső alá.
A *-al jelelölt előadások koprodukciós partnere a Szkéné Színház.
Drámatanárok: Szivák-Tóth Viktor, Szemerédi Fanni, Hodászi Ádám
További információ, foglalkozásidőpont kérhető a szemeredi.fanni@szkene.hu e-mail címen vagy a +36 20 458 9527-as számon.
A foglalkozások középiskolások számára ingyenesek, az előadásokra kedvezményes jegy váltható.
Izgalmas városi túrára hívunk, ahol Görbe Márk művészettörténész lesz a vezetőd. A séta során megismerheted a Műegyetem épületének és környezetének történetét. A Rakpart3 pedig gondoskodik a közösségi élményről, mert jó dolog a városi séta, de még jobb, ha közben van egy kis színház is.
Mivel a vezetés egy része a szabadban történik, kérjük, öltözzetek az időjárásnak megfelelően!
A séta hossza: 180 perc
november 21.
Az Eltűntek című előadás után megnézzük, mit rejt a takarás. Az a sötét és varázslatos hely, ahová csak a színészeknek és a műszaknak van bejárása, most előttünk is megnyílik. Ha elég szerencsések vagyunk, láthatunk díszlet falakat eltűnni, de az biztos, hogy a közös játék senkit sem sodor veszélybe.
Árpád, elindítom a telefonon a rögzítést, kezdjük.
– Velem ilyen tekerős izével kellene felvenni ezt a beszélgetést, amivel Bartókék dolgoztak annak idején. A régmúltból maradtam itt, az passzolna hozzám.
László Béla neve több generáció számára összeforrt a szolnoki Szigligeti Színház előadásaival. Több mint ötvenöt éve dolgozik a színházi háttérben, világosítóként majd fővilágosítóként rendezők, színészek és nézők élményeit formálja láthatatlanul, mégis meghatározó módon.
Kétszáz éve Percy B. Shelley és felesége, Mary a baráttal, Lord Bayronnal írósdit játszottak. Mary 19 évesen így írta meg az ikonikussá vált Frankenstein regényt. Sok átdolgozás lett, hiszen a közönség szeret borzongani. Itt csak a 16 éven felül. Garai Judit és Hegymegi Máté új változata ma lényegében látványszínház.
Interjúk
Interjúk
Művészek írták
