Hálás helyzet az, amikor olyan színházi előadás születik, ami már azelőtt felsorakoztat a megtekintése mellett három érvet, hogy bármi közelebbit tudnánk a történetről. A Rózsavölgyi Szalon előadásait eleve megkülönböztetett figyelemmel kísérem, mert csodálnivaló igényességgel választanak darabokat, melyek bemutatását aztán zajos siker övezi. A szerző Cyril Gely bizonyított már a Szalon színpadán: a Diplomácia című előadás ma is látható ugyanitt. A Díj esetében igazi kuriózum a rendező személye is: Herendi Gábort eddig a filmvilágból ismertem. És még egy személyes benyomás, ami szintén a Szalonhoz kötődik: látható itt egy másik darab, melynek a súlyossága, mondanivalója, és főként a felelősség kérdésének vizsgálata kapcsán bennem erős rokonságot mutat A Díj előadással, ez pedig a Gyerekek. Ritkán fordul elő velem, hogy egy szinopszist elolvasva pontos képet tudok festeni magamnak egy előadás jellegéről, hangulatáról és világáról, ezúttal sikerült. Kiss Mari egyébként mindkét darabban játszik, felejthetetlen alakítást nyújtva. 

A teljes írás eléréséhez kattintson IDE >>>