Játék a kastélyban; Romeo és Júlia; Az a szép, fényes nap; Trianon; Mágnás Miska – ezek a nagyszínpadi bemutatók is alkotják a Vörösmarty Színház 2019/20-as évadának műsorát. A teátrum művészeti vezetői Szikora János, Bagó Bertalan, Horváth Csaba és Hargitai Iván mellett rendezni fog Zsótér Sándor, Novák Eszter és Telihay Péter is.

Az évad vígjátékkal indul, a műfaj klasszikusa Molnár Ferenc Játék a kastélyban című művét Szikora János viszi színpadra. Molnár Ferenc elegáns komédiájában semmi sem az, aminek látszik. Az író a mesemondás virtuóza, világhírű darabja a Játék a kastélyban szellemes színpadi játék, elegáns komédia. A primadonna, a hősszerelmes és a fiatal zeneszerző kínos szerelmi bonyodalmát csak egy drámaíró oldhatja meg. Színházat látunk a színházon belül, ahol menthetetlenül összegabalyodik valóság és látszat, igazság és hazugság, élet és színház.

Ezt követi Shakespeare halhatatlan remekműve a Romeo és Júlia, amelyet Hargitai Iván visz színre. A Vörösmarty Színház évekkel ezelőtt elkezdett Shakespeare ciklusának régóta beígért darabjának bemutatásával csak azért vártunk a Lear, a Velencei kalmár, a Hamlet után, mert társulatunkban nem volt igazi Romeo, se Júlia. A most következő szezonra ez a kérdés megoldódott. A Színház- és Filmművészeti Egyetemről frissen hozzánk szerződött szépséges Ladányi Júlia, és a tévésorozatok fiatal sztárja Kovács Tamás személyében két olyan kivételes tehetségű színész játssza a címszerepeket, akiktől méltón remélhető, hogy emlékezetesen keltik majd életre a veronai szerelmesek közismert, tragikus történetét.

Szabó Magda talán legjobb, és mégis legritkábban játszott darabja „Az a szép fényes nap”. Történelmi sorsforduló az ábrázolt pillanat: 994 őszén vagyunk, Szent Istvánt ekkor még Vajknak hívják, és apja Géza fejedelem egy szép őszi napon összehívja Európa keresztény királyságainak követeit, hogy legyenek tanúi amint fia felhagy ősei vallásával, és új hitre tér. A keresztelés előtti éjszaka a jövő terhétől súlyos döntések éjszakájának izgalmas története ez, Gáspár Sándor főszereplésével, Bagó Bertalan rendezésében.

2020 márciusára időzítettük a Trianon c. dokumentum dráma magyarországi ősbemutatóját Szikora János rendezésében. Sárosi István drámaírót a pécsiek másként szólítják: „doktor úr”. Mert Ő a Pécsi Kórház Kardiológiai Osztályának főorvosa. Szívgyógyászat és irodalom, hogy férnek össze? Sárosi István kivételes életpályája bizonyítja, hogy lehet. A darab könyv alakban idén jelent meg, a Kairosz Könyvkiadónál. Érdekessége, hogy titkosított parlamenti és diplomáciai jegyzőkönyvek, a nagyközönség előtt elhallgatott, vagy eltussolt háttér politikai paktumok és egyéb történelmi dokumentumok feltárásával olyan alapossággal és teljességgel tárul föl előttünk Trianon tragikus története, ahogyan azt még sosem láttuk.

Bemutatóink sorát a Mágnás Miska zárja. Ennek az operettnek sem a történetét, sem a dallamait nem lehet megunni. „Cintányéros cudar világ”, „Úgy szeretnék boldog lenni”, „Csiribiri kék dolmány” – itt csengenek a fülünkben. Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar közreműködésével, élőben csendülnek majd fel a dallamok, a Chicago sikerét most az operett világában is kamatoztató Horváth Csaba rendezésében.

A nagyszínpadon bónusz előadással is kedveskedünk nézőinknek. Az Operaház 2019/2020-ra keresztény évadot hirdetett, ehhez egy érdekes koprodukcióval kapcsolódik a Vörösmarty Színház. II. János Pál pápáról kevesen tudják, hogy fiatal korában amatőr színjátszó volt, és kiváló színdarabokat is írt. Ezek közül „Az aranyműves boltja” igazi remekmű, számos országban bemutatták már. Házastársak párhuzamos monológjaiból áll össze a történet, amit színházunk legkiválóbb művészei szólaltatnak meg, Gáspár Sándorral és Tóth Ildikóval az élen, Szikora János rendezésében. A szöveges prózai jeleneteket Penderecki zenék kötik össze, az Operaház művészeinek tolmácsolásában. Az előadás a prózai színház, az opera és az oratórium különös keveréke lesz, amelyet a megújuló Operaház új játszóhelyén, az Eiffel-csarnokban mutatunk be először áprilisban, majd ezt követően láthatja a fehérvári közönség.

Bűn és bűnhődés, Csónak és Szerelem Ó! a Kozák András Stúdióban
A Kozák András Stúdióban Závada Pál teátrumunk felkérésére írt új színpadi adaptációt Dosztojevszkij világhírű regényéből, a Bűn és bűnhődésből. Hargitai Iván rendezésének köszönhetően a különleges előadás tapintás-közelbe hozza egy „társadalomellenes” tett természetrajzát.

Kényelmesnek, komfortosnak tűnik az élet, az emberek csak beszélnek a válságról, a krízisről, de közben óriási sorok állnak a szupermarketekben. Furcsa folyamat zajlik, mindenki érzi, hogy ennek előbb-utóbb vége szakad, de mindenki próbál magának kikaparni valamit, megszerezni azt, amit tud. Oleg és Vladimir Presnyakov darabja, a Csónak, avagy az özönvíz előtt ezt az általános világérzést járja körül – Bagó Bertalan rendezésében.

Szintén a Kozák András Stúdióban mutatjuk be Murray Schisgal, amerikai író és producer komikus vígjátékát, a Szerelem Ó!-t, amely 1965-ben debütált a New York-i Broadwayn. Hargitai Iván rendezésében három szereplő különös sorsát ismerhetik meg a nézők.

A kortárs művek színtere lesz a megújuló Pelikán Kamaraszínház
„Pelikán” néven új bérletet indítunk, melynek célja, hogy a Pelikán Kamaraszínházat kortárs művekkel megtöltve tegyük újra pezsgővé, színháztörténeti múltjához méltó rangját visszaadni. A repertoárt úgy állítottuk össze, hogy a progresszívebb vonalt kedvelők megtalálják számításukat.

Joël Pommerat kortárs francia drámaíró és rendező előadása, Az én kis hűtőkamrám a 2011-es párizsi ősbemutatót követően megkapta a Moliére-díjat és a francia kritikusok éves elismerését. Magyarországon most először kerül bemutatásra a színmű, Novák Eszter rendezésében.

A világ számos pontján nagy sikerrel mutatták be Hadar Galron kortárs izraeli drámaíró 2004-ben írt Megtisztulás – Mikve című darabját. A sok humorral fűszerezett, megrendítően szép történet női sorsokról Telihay Péter rendezésében kerül színpadra.

A Pelikán Kamaraszínház utolsó bemutatója Zsótér Sándor rendezésében Werner Schwab Népírtás, avagy nem funkcionál a májam c. műve lesz. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, rendező így jellemzi a darabot: „Miért Schwab? Mert meglepő. Schwab színpadi nyelve túlzó és roppant vicces. És természetes eszköze a gondolatok egyenes kimondásának, ami egyáltalán nem természetes az emberi kommunikációban. Vagyis az igazmondás nem természetes? De az igazmondás azonos-e a gondolatok nem meggondolt kimondásával? Schwab provokál. Ez is a dolga a színháznak.”

A Pelikán Kamaraszínházban teátrumunk és a Színház- és Filmművészeti Egyetem együttműködésében az egyetem tehetséges, végzős növendékeinek is teret adunk. Elhozzuk Székesfehérvárra többek között Horváth Csaba rendező fizikai színház tagozatos osztályának vizsgaelőadásait azon nézőinknek, akik nyitottak az újra, érdeklődőek, és kíváncsiak a fiatalokra.

Grandiózus produkció az egész családnak!
A fiatal korosztálynak a budapesti Nemzeti Színházzal közösen olyan látványosságot ígérünk, ami az egész országban egyedülálló. Vidnyánszky Attila a Nemzeti Színház igazgató-főrendezője a Sóstói Stadionban május második felében készíti el az Egri csillagok című regény (nem azonos az Arénában látható Egri csillagok című musicallel!) stadion változatát. Látványos történelmi mese elevenedik majd meg a totális színház eszközeivel. A grandiózus produkció mellett műsoron lesz a Gyerekrablás a Palánk utcában, Keszekusza varázspálcája, Zöldszakállú király, Kutyacska és az Állatkerti történet c. gyerekelőadás is.