Portré
Szersén Gyula
színész
Életrajz
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1961–65.
Életút: 1958–61 a Déryné, majd a Vígszínház segédszínésze, 1965– a Nemzeti Színház tagja. 10 évig a Gyulai Várszínház szereplője. Jászai Mari-díj (1986).
Főbb szerepei: Ephesusi Antipholus (Shakespeare: Tévedések vígjátéka), Páris, Montague (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Tar Dezső (Örkény: Sötét galamb), Gaston (Wesker: A konyha), Dr. Kopjáss István (Móricz: Rokonok), Vidal (Illyés: Tiszták), George McBrain (Griffiths: Komédiások), Bálint (Goethe: Faust), Adrian (Shakespeare: A vihar), Fejedelem (Vörösmarty: Csongor és Tünde), Báró Szalbek (Gyurkovics: Halálsakk), Lovag Stromm Adalbert (Mikszáth: A Noszty fiú esete Tóth Marival), Szentgyörgyi Ábel (Sütő: Az ugató madár), Költő (Wyspiański: Menyegző), Jasmin (Sardou–Moreau: Szókimondó asszonyság), Mravucsán (Szent Péter esernyője), Ridegváry Bence (A kőszívű ember fiai), Philly O'Cullen (Synge: A nyugati világ bajnoka),
filmen: Sodrásban (1963), Így jöttem (1965), Szegénylegények (1965), Zöldár (1965), Hogy szaladnak a fák (1966), Fényes szelek (1968), Hekus lettem (1972), Rosszemberek (1979), Szívzűr (1981).
Hobbi: horgászat, barkácsolás.
Életút: 1958–61 a Déryné, majd a Vígszínház segédszínésze, 1965– a Nemzeti Színház tagja. 10 évig a Gyulai Várszínház szereplője. Jászai Mari-díj (1986).
Főbb szerepei: Ephesusi Antipholus (Shakespeare: Tévedések vígjátéka), Páris, Montague (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Tar Dezső (Örkény: Sötét galamb), Gaston (Wesker: A konyha), Dr. Kopjáss István (Móricz: Rokonok), Vidal (Illyés: Tiszták), George McBrain (Griffiths: Komédiások), Bálint (Goethe: Faust), Adrian (Shakespeare: A vihar), Fejedelem (Vörösmarty: Csongor és Tünde), Báró Szalbek (Gyurkovics: Halálsakk), Lovag Stromm Adalbert (Mikszáth: A Noszty fiú esete Tóth Marival), Szentgyörgyi Ábel (Sütő: Az ugató madár), Költő (Wyspiański: Menyegző), Jasmin (Sardou–Moreau: Szókimondó asszonyság), Mravucsán (Szent Péter esernyője), Ridegváry Bence (A kőszívű ember fiai), Philly O'Cullen (Synge: A nyugati világ bajnoka),
filmen: Sodrásban (1963), Így jöttem (1965), Szegénylegények (1965), Zöldár (1965), Hogy szaladnak a fák (1966), Fényes szelek (1968), Hekus lettem (1972), Rosszemberek (1979), Szívzűr (1981).
Hobbi: horgászat, barkácsolás.
Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Művészek írták
Kurázsi mama – háborúink krónikája
A 2022-es Bakkhánsnők kapcsán írtam Terzopuloszról, a rendezőről: „Berlinben, Heiner Müller korszakos színházcsinálóval indult a 70-es években. Vele hozta létre 1994-ben a Nemzetközi Színházi Olimpiát, amit a tervek szerint jövőre Magyarország rendez meg. Terzopulosz mostani rendezése jó előjel.” Az általa keltett előérzet beteljesedett. 2024-ben Kurázsi mama is olyan nagyformátumú előadás, ami többet jelent önmagánál. Szegő György -
Művészek írták
Pinokkió
A Vígszínháznál mese-musicalben Presser Gábor-Sztevanovity Dusán 35 éve töretlen sikerű A padlás musicalje a mérce. És ezzel is konferálták fel most a Karácsony előtt műsorra tűzött Pinokkiót. Szegő György -
Művészek írták
Abszurd királyság
A Műcsarnok abban a reményben vette fel idei programjába az Übü király drámához köthető, élményszerű ugyanakkor informatív tárlatát, hogy az a kánont szélesíti és bizonnyal „művészetet művészettel csináló” kiállítás. Új kutatásokat prezentál: látványos módon.