Írások
Gordiusz – a csomó, amit meg kell oldani…
– Jelentős párkapcsolati problémák merülnek fel a darabban, amelyeket határozottan és végérvényesen is megoldhatnának a szereplőim, de akkor hamar véget érne az este. Cselekedhetnének a gordiuszi csomó átvágásának a mintájára, ám ők ennél furfangosabb megoldásokkal kísérleteznek.
Nagyon sok sztereotípia alakult ki bennünk a karantén kapcsán. Téged mennyire befolyásolt az, amit láttál magad körül?
– Íróként szinte semennyire, a darab természetesen fiktív történet, de a bezártság miatti frusztráltságot tapasztalom én is magam körül. Sőt magamon is. Idegesít a helyzet, unom. Konkrét karantén nincs, legalábbis este 8 előtt, nem vagyunk börtönben, de a korlátozások ettől még lezárnak, beszűkítenek, akadályoznak. Az összezártság persze sok humoros helyzetet is eredményezhet. Főleg egy színdarabban.
Mindenki tudja modellezni, hogy az embereknek a karanténban mi a mozgásterük. Nyilván ez nagyon egyéni tud lenni, attól függően, hogy ki milyen családi- és munkakörnyezetben él, netán milyen faluban, városban, azon belül milyen lakásban.… Nálad melyik verzió áll fenn?
– A darab három szereplője - egy házaspár és a takarítónő - egy lakásban van összezárva, nincs kert, nincs erkély, vannak viszont indulatok, főként, amikor kiderül, hogy a szerelmi három (sőt több)szög esete forog fenn. Normál esetben sok problémát megoldhat a fizikai eltávolodás, erre ezúttal nincs mód. Van egy negyedik szereplő is, a takarítónő férje, aki nem jelenik meg, de ez nem azt jelenti, hogy ne lenne fontos alakítója a történetnek.
Milyen idősek a szereplőid?
– Emma, az intenzív üzletasszony 35 éves. Férje, Tibor, a konfliktuskerülő tanár 42, Évi takarítónő pedig 30. Egy romokban lévő házasság mindennapjaiba csöppenünk, a darab elején mindkét főszereplő a szeretőjével telefonál. Akár össze is kovácsolhatná őket a kényszerű karantén, de akkor más volna a műfaj.
Miért és mikor született a darab?
– Tavaly, a Litera pályázatára. A Trip hajón volt egy felolvasó színházi előadás belőle. Akkor még a ’maradj otthon’ időszakában jártunk, és azt hittem, mire rendes próbafolyamat kezdődik belőle, mire eljut egy színházhoz a mű, addigra kedvesen nosztalgikus emlék lesz a maszkhordás, az egész járvány.
A Zichy Szín-Műhelyben próbálják a Gordiuszt. Hogy került ide a drámád?
– Zichy Gabriella keresett kortárs darabot. Ő találta ki, hogy Léner András rendezze, a színészeket pedig Andris válogatta. Gubik Ági, Fekete Linda és László G. Attila játszanak az előadásban. Léner Andrással egyébként csaknem húsz éve volt már egy közös munkánk, azóta sokszor megbeszéltük, hogy lesz majd még több is - most elérkezett az idő.
A néző szeret egy történettel menni, és szereti közben jól érezni magát. A te sikered egyik titka, hogy a drámáidban mélyre tudsz ásni, fölmutatsz problémákat, miközben fogjuk a hasunkat a röhögéstől.
– Kíváncsian várom, miként működik egy komédia, vagy inkább tragikomédia nézői reakciók nélkül, hiszen az online bemutató közönség nélkül megy majd le, a színészek nem kapnak visszajelzéseket. Én egyébként nem nagyon szeretek képernyőn keresztül nézni színházat, ez egy élő műfaj, ez a lényege, de sajnos jelenleg nincs más megoldás. Remélem, ha javul a helyzet, lesznek azért normális előadások is a Gordiuszból.
A darab műfaja komédia, vagy ahogy mondtad, inkább tragikomédia. A legismertebb műveid ebbe a kategóriába tartoznak. Most gondolok elsősorban a Portugálra, amit húsz évig játszott a Katona József Színház. Már nincs műsoron, de szerencsére vissza lehet nézni.
– Szilveszterkor például rengetegen nézték, örömteli, hogy ennyi év után is sokan kíváncsiak rá. Akkor csak egy napig volt elérhető, de február 1-jétől már bármikor nézhető az eSzínházban. A Portugállal kapcsolatban hadd mondjam el, hogy nemcsak a sokat emlegetett Katona-előadás népszerűsége tölt el örömmel, hanem a további körülbelül negyven színház Portugál-bemutatója is, megrendezte többek között Ivo Krobot és Victor Frunza is. Utóbbi ráadásul többször.
Érdekes, hogy Angliában is vevő volt rá a közönség, miközben igazi közép-európai feelinget közvetít a darab. Elvágyódás, tehetetlenség, a csehovi életérzés is bejátszik – el kéne menni, csinálni kéne valamit, miközben a szereplők megrohadnak egy világvégi faluban. A nagy nekifeszülések is hamvukba hullnak – ez iszonyatosan tragikus. Végig sírni lehetne a darabon, mégis nevetünk.
Nagy kihívás a mindenkori rendezőnek, hogy a műfajból fakadó egyensúlyt megtalálja. Nem mindig sikerül, a humor, ha nagyon arra játsszák, elviheti túl vidám irányba a történeteket.
Hasonló felépítésű sikerdarabod - kemény mondandó humoros formában - a Sóska, sültkrumpli. Az előadás először a Budapesti Kamaraszínházban jött létre, és ugyan a színház már nem létezik, de az előadás “átmentődött” a József Attila Színházba.
– A Sóska előadásszáma már a Portugál előtt jár, most is műsoron van. “Rokon” darab a Gordiusszal is, amennyiben három szereplős. Szerencsére a Sóskát is viszonylag sokszor előveszik, legutóbb Zalaegerszegen mutatták be.
Vissza a Gordiuszhoz. Lesz veled egy beszélgetés is az online bemutató előtt.
– Rövid az előadás, szerintem ezért merült fel a beszélgetés ötlete. Kácsor Zsolttal társalgunk majd. Én is akkor látom majd először az előadást, mert nem jártam próbákra. Volt már egy hasonló megoldás, éppen Gubik Ágival, aki a Nem, nem köszönöm című monodrámámat adja elő a Kugler Art Szalonban. Az sem hosszú, ott is beszélgetés szokott lenni a végén.
Nem gondolsz ilyenkor arra, hogy egy kicsit hosszabbra írd a darabot?
– A Nem, nem köszönöm esetében felmerült, hogy hozzápasszítom egy másik novellámat, ami hasonló témában íródott, össze is lehetett volna szépen fésülni őket, de aztán úgy gondoltuk Ágival, hogy erősebb, ha maradunk az eredeti ötletnél. A Gordiusznál is azt érzem, hogy ennyi tud pörgős lenni. Lehet rövid egy előadás, csak unalmas ne legyen.
Te nemcsak drámákat írsz, hanem prózát is, sőt költő is vagy. Másképp gondolkodsz, mikor egyik vagy másik műfajban alkotsz?
– Más a munkamódszer, már csak a terjedelem okán is. Mindig formát keresnek az ötletek, azok döntik el, mi legyen… Mostanában egyébként meséket írtam, össze is állt egy kötetnyi, a Manó Könyvek Kiadó adja ki még ebben az évben. Készül egy kamaszokról szóló regény is, és egy zenés darab, amit a tavaly bemutatott Tesla musical csapatával írok. Sebestyén Áron zeneszerzővel és Müller Péter Sziámival, aki a dalszövegek szerzője lesz.