Tavaly a Zsámbéki Nyári Színház műsorára tűzte azt a darabot, amely a Farkas utcai színház megnyitójára kiírt drámapályázatra íródott, és amellyel nem hogy a jóval később felavatott első magyar kőszínházat nem nyitották meg Kolozsvárott, de szerzője életében nem is került színre.
Tavaly a Zsámbéki Nyári Színház műsorára tűzte azt a darabot, amely a Farkas utcai színház megnyitójára kiírt drámapályázatra íródott, és amellyel nem hogy a jóval később felavatott első magyar kőszínházat nem nyitották meg Kolozsvárott, de szerzője életében nem is került színre. A Bocsárdi László rendezte Bánk bán előadásában viszont Mikhál bánt Senkálszky Endre alakította, akinek a pályája ugyanúgy összefonódott Katona József drámájával miként a kolozsvári színház történetének utóbbi hatvan évével is.
Erdély fővárosában született 1914. október 2-án. A Kolozsvári Nemzeti Színház vezetője akkor az a színész-rendező-színháztörténész dr. Janovics Jenő volt, aki nem csupán a Farkas utcai teátrum utolsó-, illetve a Hunyadi téri épület első igazgatója, továbbá a mai sétatéri színház építtetője, hanem például ő honosította meg az ifjúsági előadások rendszerét is. Az első gimnazista Senkálszkynak nagy színpadi élménye a Bánk bán.
Hamarosan befejezi a diákéletet, tizenegyévesen cinkográfus-tanoncnak áll, majd elszegődik a nagybátyjához kereskedőinasnak. 1929-ben megalakul az iparos cserkészet, amely az ifjúság nevelésére alkalmas területnek gondolja a színjátszást is: ekképp Senkálszky itt, az inasévek letelte után pedig a katolikus legényegyletben műkedvelősködik. Egyre nagyobb sikereket ér el. 1935-ben Hetényi Elemér kétéves színészképző iskolát indít, ahová a 21 éves kereskedősegéd is beiratkozik. Tehetségére felfigyel a kor egyik nagyszerű színész-pedagógusa, Tóth Elek, és előkészíti az évzáró vizsgaelőadás címszerepére: magára a Bánk bánra! Noha az alakítás figyelemreméltó, az egyetlen kolozsvári állásra mégsem Senkálszkyt szerződtetik. Ám ő nem csügged el, Aradra megy Szabadkai Józsefhez, majd Jódy Károly társulatában találjuk, s így "csak" 1939. szeptember 1. óta tagja a kolozsvári magyar színháznak.
A jeles színművész mindössze ötesztendős volt, amikor a Hunyadi téri épületből karhatalommal távolították el a magyar színtársulatot. Igaz, a második bécsi döntést követően ismét visszaköltözhettek a Fellner és Helmer tervezte palotába, ám a háború után - az ígéretek ellenére - a sétatéri épület maradt az akkori "Városi Színház" egyetlen otthona, amelyet a hagyományokhoz híven, Katona József drámájával avattak fel. Az 1945. júniusa óta újra igazgató Janovics Jenő rendezte a díszelőadást, sőt Biberachot önmagának osztotta ki. Ám a szerepet már nem játszhatta el, a premier napjának délutánján, 73 éves korában elhunyt. 1945. november 16-án este Bánkot a 31 éves Senkálszky Endre alakította. Egy esztendő múlva pedig, amikor Janovics halálának évfordulóján ismét Katona drámáját tűzik műsorra, a címszerepet ismét ő játssza.
A fiatal művészeti aligazgató Janovics Jenőt több szempontból is elődjének vallhatja: nem csak színész, hanem rendez, tanít. Az ógörög és római drámák népszerűsítése érdekében, a nyolcvanas évek elején - példaképének Antik ciklusához hasonlóan - sorozatos felolvasó színházat szervez. Mellesleg színháztörténeti dokumentumok lelkes és szakavatott gyűjtője. 1964 és 1969 között a Kolozsvári Magyar Színház igazgatója.
1971-ben Tompa Miklós - a hajdani legendás Székely Színház mozgatórugója, - a Bánk bánt rendezi a Szamos partján. Az előadás címszereplője immár László Gerő - sőt néhányszor vendégként Bessenyei Ferenc is ebben a szerepében lépett fel Kolozsvárott. Természetesen Senkálszky Endre szintén szerepet kapott a modern felfogású produkcióban. Ugyanazt a Mikhál bánt alakította 57 esztendős korában a Szamos-parti kőszínházban, mint három évtizeddel később Zsámbékon, az ódon romok között.
