Hírek
A négy önálló életműből rendezett kiállítás-együttes összekötő gondolata a festészet. A négy kiállító művész – Szotyory László, Kondor Attila, Konkoly Gyula és Lajta Gábor – más-más életszakaszban, más elméleti háttérrel, de ugyanahhoz szeretnének elérni: tiszta szívvel festeni. A cím a művészi aktus önértékére utal, amikor egyedül a szellemi megismerés cselekvő öröme inspirálja az alkotói munkát. A szív eredetileg nem az érzelmek és a szentimentalizmus metaforája volt, hanem – a keleti és a nyugati hagyományos bölcseletben egyaránt – az ember halhatatlan centrumát jelentette, ami még a gondolkodást, az észbeli képességeket is megelőzte. Ebből a perspektívából nézve tiszta szívvel élni azt jelenti, hogy az akaratot, a gondolkodást, a megismerést és a cselekvést egyetlen harmonikus egészként vagyunk képesek megélni, gyakorolni. A tiszta szív egy ideálkép, amire különféle szellemi és művészi gyakorlatokkal és teljes életgyakorlattal lehet törekedni. A festészet, a művek megalkotása maga is életvezető praxisként működhet. Ekkor a művész azt festi, amit elképzel maga körül, ami foglalkoztatja, amit meg akar ismerni, végső soron azt, amit szeret; ekkor a festés örömet hoz.
Weekend á Zuydcoote 2010
Kondor Attila „Szabadságtapasztalat” című tárlata a Műcsarnok apszis-terében a festészet, az architektúra és az animációs film nyelvén beszél a lét filozófiájáról. A három-csatornás videó és a ház áthatásaiban született helyspecifikus installáció következetesen eltervezett művészettörténeti, filozófiai lépcső- és talajréteg-vonalak mentén avatja be a „keresőt” Kondor Attila „belső történeteibe”. Kondor az új-platonizmus kutatójaként alkot. Mayer Marianna kurátorral úgy csoportosították a műveket, hogy a Sas-hegy otthonos kúpja, a Móricz Zsigmond körtér házai: közeli, a római Panteon, a firenzei Boboli-kert műtárgyai csak a topográfia szerint: távoli „helyei” saját mitológiánkká válhassanak. A festészet, az animációs-film és az építészet „tégláiból” felépül a befogadói élmény, a szellemi szabadságtapasztalat varázslata.
Összesítve úgy is fogalmazhatok, hogy a civilizáció utolsó másfél évezredében felhalmozódott festészet-tapasztalat kincseit elhagyni: emberiség elleni bűn lenne. A festett képi élmény megőrzésére, továbbművelésére törekvés, a „tiszta szívvel festeni” praxisa (Konkoly bon mot-ja) a Tiszta szívvel festeni tárlat szerint emberlétünk problémáira reflektáló műfaj, közös vizuális nyelvünk marad a következő 1500 évben is.
-
Interjúk
Az életem nyomokban tartalmaz boldogságot
Papp János sokszínű életébe, pályájába engedett betekintést az interjú során és a címben megfogalmazott bölcsességet engedelmével, ajánlom mindenkinek, magamnak is megfontolásra! Lovas Ildikó -
Interjúk
Beleszülettem a színház világába
Cseke Péter 18 éve vezeti a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházat. Vallja, hogy egy színház akkor jó, ha úgy működik, mint egy könyvtár: mindenki megtalálja a kedvére valót. Zsigmond Lilian -
Művészek írták
Tündérpalota, ma – Csongor és Tünde
A Csongor és Tünde drámairodalmunk harmadik óriása – színpadra állítása örök kihívás volt és lesz. Vörösmarty Mihály instrukcióként nagy mennyiségben írt elő szcenikai csodákat, varázslatokat, amelyektől 1830 óta a mű nem a rendezők, inkább a látványtervezők álma. Szegő György






















