Szent Margit életéről készül előadás a Baltazár Színházban
„Uram, kétségkívül ez a legnagyobb ötleted, a szeretet. Ennek nem lehet a végére járni.”
Esterházy Péter: Hasnyálmirigynapló
Oldás-Áldás – zenés (lelki)torna 16 ráfutásban a címe annak a monodrámának, amit Varga Klári június 11-én mutat be a Baltazár Házban. Az előadás bemutatóját otthonról, streamen és a továbbiakban, július 10-ig felvételen láthatja majd a közönség.
Mi közünk nekünk, ma élő embereknek Szent Margit életéhez? Hogyan dolgozzuk fel a fájdalmat, a veszteséget? Hogyan tudunk szeretni és elengedni? Hogyan taníthat minket az aszkézis, a lemondás és az állhatatosság az életigenlésre? Hogyan találhatunk vissza újra elveszettnek gondolt hitünkhöz? Ezek a fő kérdései annak a színpadi szövegnek, amelyet Árpád-házi Szent Margit történetéből kiindulva írt Varga Klári és Adorján Beáta. Az Oldás-Áldás narrátora egy negyvenhárom éves biológus, aki margitszigeti futásai közben saját lelkével és fájdalmával küzd, a helyét keresi a világban. Itt, a Nyulak szigetén találkozik Szent Margit alakjával, aki ajtót nyit számára egy új dimenzió, a belső szabadság megélése felé.
Varga Klári, a debreceni Csokonai Színház és a Baltazár Színház társulatának tagja. Az Oldás-Áldás című előadáson Adorján Beáta dramaturg mellett Katona Gábor koreográfussal és Ondraschek Péter díszlettervezővel dolgozik közösen. „A mi előadásunk nem a Szent szenvedéstörténetéről fog szólni, ugyanis Margit alakja számomra az erőt jelenti. Napjainkban azt éljük meg, hogy minden darabokra hullik körülöttünk: ami ma igaz volt, holnapra már nem biztos, hogy az lesz, az önzetlenség és az állhatatosság pedig – úgy látom – hiánycikk. Ez a projekt számomra fontos viszonyítási ponttá vált az elmúlt időszakban, segítségével képes vagyok megfogalmazni magamnak, mik az értékes dolgok az életemben, hogy mi az, ami miatt érdemes reggel felkelnem. Szent Margit története rengeteg erőt ad nekem ehhez” – mondja Varga Klári a készülő produkcióról.
A szövegkönyv elkészítése közben olyan szerzők ihlették Varga Klárit és Adorján Beátát, mint Murakami Haruki, Kodolányi János, Krúdy Gyula vagy Szent Ágoston, de természetesen fontos ihletforrás volt a Szent Margit legendája is, valamint hallhatunk majd egy részletet Esterházy Péter Hasnyálmirigynapló című művéből is.
A szöveget írta – Murakami Haruki, Kodolányi János, Krúdy Gyula, Szent Ágoston, a Szent Margit legendája alapján és Esterházy Péter Hasnyálmirigynapló részletének felhasználásával – Varga Klári és Adorján Beáta
Papp János sokszínű életébe, pályájába engedett betekintést az interjú során és a címben megfogalmazott bölcsességet engedelmével, ajánlom mindenkinek, magamnak is megfontolásra!
A Csongor és Tünde drámairodalmunk harmadik óriása – színpadra állítása örök kihívás volt és lesz. Vörösmarty Mihály instrukcióként nagy mennyiségben írt elő szcenikai csodákat, varázslatokat, amelyektől 1830 óta a mű nem a rendezők, inkább a látványtervezők álma.
Interjúk
Művészek írták
Interjúk
