Hírek
![](/cikkkep/normal/22137.jpg)
Romániában még nem játszották a 2016-ban született Napraforgót, a színház nagytermében stúdiótermi május 14-i bemutató romániai ősbemutatónak számít.
Pass Andrea darabjának középpontjában a tíz éves Janka áll, akit a kutyája, családja, iskolai és baráti kapcsolatain keresztül ismerhetünk meg. Janka egy nagyon boldog és életvidám gyerek, csak az anyukája néha kiabál, máskor meg észre sem veszi. A barátai is boldog és életvidám gyerekek, csak a szüleik vagy veszekednek, vagy válnak, vagy nem is léteznek. A gyerekek énekelnek, táncolnak, Janka pedig lerajzolja a körülötte levő világot pont úgy, ahogy azt elképzeli: tele fura alakokkal és váratlan eseményekkel. Mindenki a napfényt keresi.
Amint Radu Afrim rendezőtől már megszokhatta a sepsiszentgyörgyi közönség, az előadás ezúttal is tele lesz humorral és játékossággal, érzékletesen szemléltetve azt, ahogyan a gyerekek képzelőereje kiszínezi hétköznapjaik szomorú valóságát. A színészek egy része több szerepet is játszik majd, gyerekként és felnőttként is megjelenik a történetben, vagy a gyerekek képzeletében megszülető jelenetek szereplőit alakítja.
Pass Andrea drámaíró, rendező, színháztörténész. 1979-ben született, Győrben nőtt fel. 1999–2004 között a Veszprémi Egyetem színháztörténet szakán tanult és szerzett diplomát. 2005–2006 között a Magyar Rádió Nyugat-Dunántúli Régió stúdiójának hírszerkesztője volt, 2007–2010 között a Pintér Béla Társulatban dolgozott rendezőasszisztensként, 2007–2008 között részt vett a CEU forgatókönyvíró képzésén, 2011–2012 között a KOMA Társulat és a százhalombattai Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola drámapedagógusa, 2010-től a Szptunyik Hajózási Társaság rendezője, rendezőasszisztense volt annak megszűnéséig. Tavaly indította útjára a DanteCasino elnevezésű, fiataloknak szóló színházi projektjét. „Előadásaiban szerves egységben létezik együtt szöveg és színház, játszó személy és elhangzó dialógus, a konkrét tér, ahol néző és előadó találkoznak, és a szavakból, gesztusokból, szemvillanásokból, mozdulatokból épített másik, teremtett világ” (Sediánszky Nóra)
Radu Afrim rendező a Beszterce-Naszód megyei Bethlenben született 1968-ban. 1995-ben szerzett bölcsészdiplomát román-francia szakon, majd színházi rendezést tanult a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen. A román színházi élet egyik fenegyerekének tekintik, aki a klasszikusok merész rendezői átdolgozásairól, és rengeteg kortárs darab színpadra állításáról vált ismertté. Munkáinak egy része improvizációra épülő, úgynevezett „szerzői előadás”, melyeknek szövegét gyakran maga írja. Románia legtöbb színházában rendezett már. Három alkalommal nyerte el a Román Színházi Szövetség legjobb rendezésért járó UNITER-díjat, legutóbb a Marosvásárhelyen 2015-ben rendezett Nyugalom című előadásért. Az Akárki (2013), Egy zabigyerek kék háttér előtt történetet mesél (2018) és az Amikor telihold ragyog a turkáló felett (2020) című előadások után a Napraforgó lesz a negyedik rendezése a Tamási Áron Színházban.
A produkció színpadra állításában a rendező közvetlen munkatársai voltak: Dálnoky Réka (rendezőasszisztens), Irina Chirilă (díszlet- és jelmeztervező), Flavia Giurgiu (koreográfus), Kónya-Ütő Bence (zeneszerzőként is), Csomós Tünde Tímea (ügyelő), Gazda Szende (súgó). Előadók: Pál Ferenczi Gyöngyi, Gajzágó Zsuzsa, Szakács László, Erdei Gábor, Varsányi Szabolcs, Kónya-Ütő Bence, Korodi Janka, Benedek Ágnes, Vass Zsuzsanna, Pignitzky Gellért, Nagy-Kopeczky Kristóf, Csomós Tünde Tímea, Gazda Szende, Kovács Ibolya, Bartalis Szabolcs.
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György