A Csíki Játékszín szeptember 20-án tartja a 2019/20-as évad első nagyszínpadi bemutatóját, a
Rokonok című előadást. Móricz Zsigmond drámáját elsőként a Bánk bán bérletes nézők láthatják,
pénteken este 19 órától. A fennmaradó helyek függvényében a bérletes előadásra jegyet is lehet
váltani.
Jegyvásárlásra online a: https://www.bilete.ro/rokonok/ oldalon van lehetőség, valamint személyesen a Csíki Mozi jegypénztárában munkanapokon 9 – 18 óra között, illetve előadások előtt egy órával a Csíki Játékszín jegypénztárában.
A nagyszínpadi előadásainkra a késve érkező nézőinket csak szünetben áll módunkban beengedni. Megértésüket köszönjük!
Az előadás a Magyar Kormány, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Bethlen Gábor Alap támogatásával valósult meg.
Móricz Zsigmond regényében a Zs.V. rövidítésnek két jelentése van. Jelenti a történet helyszínét, Zsarátnok városát, a város rangját, a jogszerűség látszatával, emelkedett, hazafias jelszavak hangosztatásával fenntartott hatalmát. És közönségesen, közismerten azt, hogy „zsebre váglak”, mint egy olyan világ jelszavát, ahol általánossá vált a korrupció, ahol a demokrácia csak egy cinikus módon fenntartott díszlet, a kifejlődő kapzsi zsarnokság számára. Ahol „az urak a rokonság kérdését úgy fogják fel, mint bejelentett jogcímet arra, hogy részt vehessenek a panamákban”.
Azonban nem csak a világ, maga a főhős is kétarcú. Készségesen válik a hatalmasok „rokonává”, míg elveit követve egy méltányos és tisztességes világ megvalósításáról álmodik. Eközben pedig az ő keze után is kapkodnak az egzisztenciális örvényekben fuldokló rokonok. Érzelmi élete is két nő vonzásában feszül pattanásig. A regény mesterien megépített, sokágú epikai szerkezet, minden részlete bevilágít a valóság egy-egy homályos zugába, a lélek rejtelmeibe. Mindezt egy drámai gerinc tartja egyben: Kopjáss István története, mely színpad után kiált. Erre figyelve készült Székely Csaba színpadi adaptációja, azzal a szándékkal, hogy éberebben figyeljünk világunkra s egyúttal kedvet kapjunk a regény (újra) olvasásához.
Szereplők: KOPJÁSS ISTVÁN, Zsarátnok város főügyésze: Puskás László; LINA, a felesége: Dálnoky Csilla; MAGDALÉNA, Lina unokatestvére: Sándor Anna; POLGÁRMESTER: Fülöp Zoltán; KARDICS, bankigazgató: Lőrincz András Ernő; MARTINY, az ellenzék vezére: Kosztándi Zsolt; PÉTERFI, István titkára: Kozma Attila; BERCI BÁCSI, István nagybátyja: Giacomello Roberto; LAJOS BÁCSI, István nagybátyja: Giacomello Roberto; KATI NÉNI, István anyjának unokahúga: Bartalis Gabriella; ADÉLKA, István testvére: Fekete Bernadetta; ALBERT, István testvére: Bilibók Attila; HOLLAKY, volt iskolatárs: Bende Sándor; IMRE, a polgármester titkára: Pap Tibor; BISZTRICZAY, főmérnök: Vass Csaba; ÚJSÁGÍRÓ: Keresztes Szabolcs; Kisbérlő 1; Kibérlő 2
F. Scott Fitzgerald írt egy kultregényt, amit – mert „titokzatos” – ciklikusan újra és újra elő lehet venni. 1925-ben jelent meg, és az amerikaiak győztes Nagy Háborúja utáni mámor és kiábrándulás lélektani tükreként éppen ma is jól megfejthető, hogy mitől „örök”.
Trokán Péter: „A hátralévő időben nem vagyok hajlandó hülyeségekkel foglalkozni.” Mi is számít hülyeségnek az kiderül az Elviszlek magammal évadzáró epizódjából.
Németh Kristóf: „Ha politikailag betámadnak, az csak olaj a tűzre” – Elviszlek magammal. Amellett, hogy évtizedek óta ismert színész és színházvezető, előfordul, hogy Németh Kristóf politikai támadások célpontjává válik.
Művészek írták
Interjúk
Interjúk
